Veres vágás-tól Vörösvágás-ig
Pajzán eufemizmus Károlyi Sándor kuruc generális levelezésében
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.1.66Kulcsszavak:
szlengtörténet, nyelvi humor, eufemizmus, veres vágás ’női nemi szerv’, szójáték Vörösvágás (Červenica, Szlovákia) település nevévelAbsztrakt
Jelen írás a Károlyi Sándor kuruc tábornagy leveleiben felbukkanó, korábban félreértett, illetve megfejtés nélkül maradt veres vágás kifejezés értelmezésére tesz remélhetőleg sikeres és meggyőző kísérletet. Károlyi több kedélyeskedő, humoros áthallással fűszerezett levelében is említi a kifejezést, minden bizonnyal a ’női nemi szerv’ eufemisztikus megnevezésére, sohasem valami obszcén téma, hanem éppen a feleségeik mellől nem tágító katonák, főemberek iránti rosszallás kifejezéseként. Több levelében is felrója beosztottjai vagy épp más, hozzá hasonló státuszban lévő társai számára, hogy katonai vagy más hazafias kötelességük teljesítése helyett személyes érdekeiket tartják szem előtt, s családjuk, feleségük biztonságával, tehát magánügyeikkel vannak elfoglalva. Károlyi 1706. és 1711. évi leveleiben (illetve egy alkalommal egyik beosztottjának hozzá intézett válaszában) három különböző alkalommal is ebben az értelemben szerepel a nyelvtörténészek által eddig nem adatolt szókapcsolat, két további esetben pedig a Sáros vármegyei Vörösvágás (ma: Červenica, Szlovákia) település nevéhez kapcsolódó pajzán asszociáció, tehát szójátékszerű áthallás mutatható ki Károlyi leveleiben. Nem tudjuk biztosan, hogy a korabeli szleng bevett kifejezésével vagy Károlyi mások által is jól azonosítható egyéni szóhasználatával van-e dolgunk, de az a tény, hogy a vágás kifejezés jelző nélkül modern kori szlenggyűjteményeinkben is ugyanezen értelemben szerepel, az előbbit teszi valószínűvé.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.