Benkő Loránd és az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

Szerzők

  • Károly Gerstner ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Magyar Nyelvészeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.1.44

Kulcsszavak:

lexikográfia, címszóállomány, alapnyelvi örökség, fiktív tövek, etimológiai háttér

Absztrakt

Benkő Loránd etimológusi munkássága két részre osztható: egyfelől a főleg különféle cikkekben, tanulmányokban és monográfiákban közzétett szófejtéseire, másrészt etimológiai szótárakban végzett főszerkesztői tevékenységre. Ez utóbbinak egyik kiemelkedő eredménye A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.), mely három kötetben 1967 és 1976 között jelent meg, kiegészülve az 1984-ben megjelent Mutatóval. A szakmai körökben a mű bel- és külföldön egyaránt sikert aratott, ám igény mutatkozott egy nemzetközi nyelven közzétett, rövidebb etimológiai szótárra is. Ennek eredményeként jött létre a német metanyelvű szótár, az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.; Band 1–2: 1993–1995. Akadémiai Kiadó, Budapest). A cikk néhány fontos ponton összehasonlítja a TESz.-t és az EWUng.-ot, utalva ez utóbbi újdonságaira. Ilyenek például a címszóállomány eltérései; a szócikkek belső szerkezetének átalakítása; az etimológiai szakaszok bevezető mondatainak egységesítése; az alapnyelvi örökség egyes elemeit érintő következetesebb magyarázat; a fiktív tő mint morfológiai kategória módszeres alkalmazása az etimológiában; az idegen eredetű elemek tágabb etimológiai hátterének megadása. Az EWUng. európai mértékkel mérve is az etimológiai szótárak élmezőnyében foglal helyet, és ebben Benkő Lorándnak meghatározó szerepe volt.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-04-12

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok