Dictated letters of Tamás Nádasdy and Orsolya Kanizsai
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.2.234Keywords:
Middle Hungarian period, source research, missives, Tamás Nádasdy, Orsolya KanizsaiAbstract
The missives of Tamás Nádasdy and Orsolya Kanizsai are key sources for Middle Hungarian epistolary corpora, yet their phonological, orthographic, and dialectal features have been insufficiently explored. The main reason for this is the lack of a faithful transcription that would allow detailed linguistic analysis of spelling and sound representation. The identification of scribes in their non-autograph letters had not been the subject of investigation, neither the separation nor the characterization of individual hands had been carried out. One of the aims of this publication is therefore to present the scribes of Tamás Nádasdy and Orsolya Kanizsai from 1540–1561. I provide a faithful transcription, reading and interpretation of ten of their letters, including those written by six scribes, thus enabling comparison between dictated and autographed texts.
References
Benda Borb ála 2004. Étkezési szokások a 17. században. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Dominkovits Péter 2017. A petőházi Zeke család levéltára (1283-1803). MNL GyMSM Soproni Levéltára, Sopron.
Erdődy Edit szerk. 1978. Szeretők és házastársak. Magvető, Budapest.
Gévay Antal szerk. 1841. A’ budai pasák. Bécs.
Gonda Imre – Niederhauser Emil 1998. A Habsurgok. Egy európai jelenség. Pannonica Kiadó, Budapest.
Hargittay Emil szerk. 1981. Régi magyar levelestár I-II. Magvető Könyvkiadó, Budapest.
Hegedűs Attila – Papp Lajos szerk. 1991. Középkori leveleink 1541-ig. Tankönyvkiadó, Budapest.
Károlyi Árpád – Szalay József szerk., 1882. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Budapest.
Kovács Helga 2017. Az ispáni várak neveinek névtani vizsgálata. Helynévtörténeti Tanulmányok 13: 7–60.
Mályusz Elemér 1923. Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei. II. közlemény. Levéltári Közlemények 1: 287–309.
MNL. = Ortutay Gyula szerk. 1977. Magyar néprajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Monok István 2005. A Bánffy-család alsólindvai udvara és könyves műveltsége. In: Monok István szerk., Kék vér, fekete tinta. OSZK, Budapest. 61–68.
Nagy = Nagy Iván 1857–1868. Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal 1–12. Pest.
Söptei István 1996. Főúri esküvő Nádasdy Tamás udvarában. Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 23/1: 7–23.
Surányi Anna 2024. Misszilisek Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezéséből. Magyar Nyelv 120: 114–127. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2024.1.114
Szabó András 2008. Az ismeretlen kismarjai Bocskai család. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Philosophica 13: 167–185.
B. Szabó János – Farkas Gábor Farkas szerk. 2020. Örök Mohács: szövegek és értelmezések. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest.
Szabó T. Attila 2005. 16. századi magyar növénynevek és növényismeret Váradi Lencsés György (1530–1593) Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica című munkája tükrében. In: Révay Valéria szerk., Nyelvészeti Tanulmányok: Simonyi-emlékülés, 2003. Iskolakultúra, Pécs. 142–202.
Szatlóczki Gábor 2016. Vár a várban. A várak népe és a mezei hadak. I. A várak népe. Missiles, Szeged.
Szemerkényi Ágnes 2009. Szólások és közmondások. Osiris Kiadó, Budapest.
Gulyás Borbála 2018. Szentgyörgyi Gábor Nádasdy Tamás életrajza és sírfelirata Istvánffy Miklós másolati könyvében, valamint a nádor és felesége lékai síremlékén. In: Fábián Laura szerk., A könyv és olvasója: A 14–16. századi könyvkultúra interdiszciplináris megvilágításban. MTA-ELTE HECE, Budapest. 59–74.
Takáts Sándor 1922. Régi idők, régi emberek. Atheneum Kiadó, Budapest.
Terbe Erika 2010. Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1538–1575. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Terbe Erika 2017. Hangjelölési kérdések Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezésében. In: Benő Attila ‒ Gúti Erika ‒ Juhász Dezső ‒ Szoták Szilvia ‒ Terbe Erika ‒ Trócsányi András szerk., Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében. A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Pécs, 2016) három szimpóziumának előadásai. Termini Egyesület, Budapest. 85–95.
TESz. = Benkő Loránd főszerk. 1967–1984. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–4. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vida Tivadar szerk., 1988. „Szerelmes Orsikám…” A Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.
Vörös Éva 2008. A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, Debrecen.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Anna Surányi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
