Hosszú palatális magánhangzók Sylvester János nyelvváltozatában: hangváltozások és paradigmatikus hatások
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.2.155Kulcsszavak:
Sylvester János, í-zés, analógia, hangtörténet, paradigmatikus kiegyenlítődés, tolóláncAbsztrakt
A tanulmány Sylvester János nyelvváltozatában vizsgálja a hosszú palatális, kerekítetlen magánhangzók rendszerét. A vizsgálat kimutatja, hogy Sylvester írásmódjában az ę betű eredendően az [eː] > [iː] változás által szó végén nem érintett [eː] hangot jelölte. A szóvégi [eː] analógiás úton szétterjedt bizonyos morfológiai paradigmákban, illetve fennmaradt ott, ahol meghatározott morfológiai kontrasztok fonológiai kifejezése veszélybe kerülhetett volna. A dolgozat részletesen bemutatja e folyamatok hangtörténeti és paradigmatikus összefüggéseit, továbbá cáfolja a tolólánc-elmélet általános érvényességét az í-zés kialakulása tekintetében. A kitekintésben a szerző összeveti az adatokat Heltai és Károlyi nyelvhasználatával, valamint a későbbi nyelvjárási fejleményekkel.
Hivatkozások
E. Abaffy Erzsébet 1992. Az igei személyragozás. In: Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana. II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 184‒238.
E. Abaffy Erzsébet 2003. Hangtörténet [középmagyar kor]. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 598‒609.
Bárczi Géza 1958. Magyar hangtörténet. 2. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest.
Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán 1967. A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest.
Benkő Loránd 1957. Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, Budapest.
Dán Róbert 1973. Sylvester Újszövetségének nyomdai és filológiai hátteréhez. Magyar Könyvszemle 89: 355–359.
N. Fodor János 2012. A magyar magánhangzó-rendszert érintő hangeltolódás tendenciájának nyelvjárási vonatkozásai. Az északkeleti nyitódó kettőshangzók kialakulásának lehetséges módjáról. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila szerk., Nyelv elmélet és dialektológia 2. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 136–153.
Hegedűs Attila 2006. Húzólánc és/vagy tolólánc, avagy elmélet és (relatív) kronológia. In: Büky László – Forgács Tamás szerk., A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei 4. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 53–57.
Imre Samu 1964. A magyar huszita helyesírás néhány kérdése. Nyelvtudományi Értekezések 43. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Juhász Dezső 2009. Nyelvi és nyelvváltozati rendszerek, részrendszerek és mikrorendszerek a térbeliség dimenziójában. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila szerk., Nyelvelmélet és dialektológia. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 151–160.
Kaposi Diána 2018. A palatális illabiális magánhangzók jelölése Sylvester János Újtestamentum-fordításában. In: Bagyinszki Szilvia – P. Kocsis Réka – Szabó Gergely szerk., Anyanyelvünk évszázadai 3. ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest. 25–37.
MNyA. = A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Szerk. Deme László – Imre Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968–1977.
Papp László 1963. Nyelvjárástörténet és nyelvi statisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Simon Eszter – Sass Bálint 2012. Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. In: Prószéky Gábor – Váradi Tamás szerk., Nyelvtechnológiai kutatások. Akadémiai Kiadó, Budapest. 243–264.
Sylvester János 1989. Sylvester János latin–magyar nyelvtana. Fordította C. Vladár Zsuzsa. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 185. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 András Cser
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
