Bohókás betűrímek bűbája
Az alliteráció mint mágikus manipulációs mechanizmus
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.2.142Kulcsszavak:
alliteráció, manipuláció, reklám, humor, eufemizmusAbsztrakt
Az alliteráció nem kizárólag az írók és költők által használt díszítő eszköz, illetve a gyerekmondókák szükséges eleme, nem csupán „bűbájos, bohókás betűrím”, hanem hatásos manipulációs mechanizmus. A szókezdő hang szabályos ismétlődése a zeneiség élményét kelti, jó hangzást biztosít, oldja a feszültséget, valamint képes memóriamankóként is működni. Kreativitást sugall, néha meghökkent, nyomatékosítja a mondanivalót, illetve figyelemfelkeltő erővel is bír. E szerepkörei miatt a reklámkommunikációban is előszeretettel használják mint manipulációs eszközt. A szavak elejének összecsengését olykor pedig a befogadók szórakoztatására, szándékos humorforrásként alkalmazzák, de kényes témák esetén tabukerülésre, eufemizálásra is alkalmas. A tanulmány az alliteráció hatásmechanizmusát különböző hétköznapi szövegtípusokból (filmekből, dalszövegekből, mémekből, reklámszlogenekből, újságcikkekből) származó példák elemzésén keresztül mutatja be.
Hivatkozások
Bárt házi Eszter 2008. Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas nyelvhasználati eszközök a sajtóreklámokban. Magyar Nyelv 104: 443–463.
Benczes Réka 2013a. Nem csupán nyelvi játék. Az alliteráció és a rím szerepe az angol szóképzésben. In: Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd szerk., A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 157. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 237–250.
Benczes Réka 2013b. The role of alliteration and rhyme in novel metaphorical and metonymical compounds. Metaphor and Symbol 28: 167–184. https://doi.org/10.1080/10926488.2013.797728
Benczes Réka 2014. „Ami rímel, az stimmel”. Az alliteráció és a rím szerepe a neologizmusokban. In: Ladányi Mária – Vladár Zsuzsa – Hrenek Éva szerk., Nyelv – társadalom – kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák. 1–2. A MANYE Kongresszusok előadásai. Proceedings of the HAALLT Congresses 10/I–II. MANYE – Tinta Könyvkiadó, Budapest. 109–114.
Benczes Réka 2019. The name of the game. Rhyme and alliteration in multi-word expressions. Argumentum 15: 133–144. https://argumentum.unideb.hu/2019-anyagok/special_issue_I/benczesr.pdf
Fónagy Iván 1970. Alliteráció. In: Király István főszerk., Világirodalmi lexikon 1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 220–224.
Forgács Erzsébet 2007. Nyelvi játékok. Kreativitás a viccekben, a reklámnyelvben, a sajtónyelvben és az irodalmi szövegekben. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Gáldi László 1961. A legújabb magyar költészet stílusproblémái. In: Balázs János – Bóka László szerk. Stilisztikai tanulmányok. A Kiadói Főigazgatóság stilisztikai előadássorozatának teljes anyaga. Gondolat Kiadó, Budapest. 147–194.
Hert elendy Réka 2011. Fordítói kihívások és megoldások a magyar nyelvű Harry Potterkötetekben. Névtani Értesítő 33: 133–145. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2011.12
Jenei Teréz 2010. Betűrím. In: Adamik Tamás főszerk., Retorikai lexikon. Kalligram, Pozsony. 148.
Jusczyk, Peter W. – Goodmann, Mara B. – Baumann, Angela 1999. Nine-montholds’ attention to sound similarities in syllables. Journal of Memory and Language 40: 62–82. https://doi.org/10.1006/jmla.1998.2605
Katona Imre 1977. Alliteráció. In: Ort utay Gyula főszerk., Magyar néprajzi lexikon 1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 91.
Kemény Gábor 2010. Címszavakban a sajtónyelvi címadásról. In: Kemény Gábor, A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 100. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 59–78.
Kovács László 2017. Márka és márkanév. Márkakutatás és nyelvészet – metszéspontok, lehetőségek, kihívások. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 197. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Kovács László 2024. Nyelvi kommunikáció a marketingben. Marketingnyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org./https://doi.org/10.1556/9789636640569
László Zsigmond 1972. Alliteráció és alliterációs rím. In: László Zsigmond, A rím varázsa. Az MTA Stilisztikai és Verstani Munkabizottságának kiadványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 43–103.
Lindstr omberg, Seth – Boers, Frank 2008. The mnemonic effect of noticing alliteration in lexical chunks. Applied Linguistics 29: 200–222. https://doi.org/10.1093/applin/amn007
Mándoki László 1988. A találósok stilisztikájához. In: Vargyas Lajos főszerk., Magyar néprajz 5. Népköltészet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 242–244.
Mózesné Kabán Annamária – Mózes Huba 2008. Alliteráció. In: Szathmári István főszerk., Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. A magyar nyelv kézikönyvei 15. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 71–74.
Németh Zoltán 2021. Alliteráció: a zeneiség fontosságának szerepe az előadásodban? https://www.linkedin.com/pulse/alliteráció-zeneiség-fontosságának-szerepe-azzoltán-dr-németh-dtm (2025. 12. 21.)
Pethő József 2011. Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 129. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Pethő József 2015. Rhetorical figures in the stylistic structures of literary and nonliterary texts. Acta Academiae Beregsasiensis 14: 77–86.
Robert son, Kim 1989. Strategically desirable brand name characteristics. The Journal of Consumer Marketing 6/4: 61–71. https://doi.org/10.1108/EUM0000000002563
Schirm Anita 2024. Harry Potter és a „titokzatos töltelékek”, azaz a diskurzusjelölők J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve című regényében. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 17/1: 88–104. https://doi.org/10.32977/anyk.2024.007
Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. A magyar nyelv kézikönyvei 7. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Szathmári István 2010. Stíluseszközök és alakzatok kislexikona. Az ékesszólás kiskönyvtára 14. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar stilisztika. Osiris Kiadó, Budapest.
Ullmann, Stephen 1962. Semantics. An introduction to the science of meaning. Barnes & Noble, New York.
Zolnai Béla 1964. Az alliteráció. In: Zolnai Béla, Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 83–87.
W1: Harry Potter characters with alliterative names? https://scifi.stackexchange.com/questions/98752/harry-potter-characters-with-alliterative-names (2025. 12. 21.)
W2: Alliteráló filmcímek listája. https://letterboxd.com/russman/list/movie-titles-that-arealliterations (2025. 12. 21.)
W3: Lackfi János mémje az alliterációról. https://www.facebook.com/lackfi/photos/a.377510685710427/1217019958426158/ (2025. 12. 21.; az oldalt azóta törölték.)
W4: Szürkülő szombat időjárás-jelentés. https://www.youtube.com/watch?v=FbAx890St_A (2025. 12. 21.)
W5: A McDonald’s honlapja. https://www.mcdonalds.com/hu/hu-hu.html (2025. 12. 21.)
W6: Fast Food Central honlap. https://fastfoodcentral.blog.hu (2025. 12. 21.)
W7: International euphemisms for traveller’s gastrointestinal disorders. https://www.wolfstad.com/2007/01/international-euphemisms-for-travellers-gastrointestinal-disorders (2025. 12. 21.)
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Anita Schirm
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
