Új rovásfelirat Homoródkarácsonyfalváról
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.117Kulcsszavak:
rovásírás, nemzedékrend, onomasztika, felirat, középkori templomAbsztrakt
2024 novemberében új rovásfelirat került elő Homoródkarácsonyfalván az unitárius templom tornyába másodlagosan beépítve. A felirat több betűformája nem egyértelmű, de világos, hogy két részből áll: az első egy genealógiai sorozat, amely személyneveket tartalmaz. A nevek kiolvasása alapján a második szakasz is érthetővé válik: a névsor végén megnevezett személy birtoklásának kifejezése és a település 6 nemzedékkel korábbi alapításának említése. A nevek gyakoriságának vizsgálata, a településtörténet és a szöveg nyelvi sajátosságai három oldalról adnak lehetőséget a szöveg datálására. A valószínű keletkezési idő talán a XIII. sz. második, de még valószínűbben a XIV. sz. első felére tehető.
Hivatkozások
ÁSznt. = Fehértói Katalin, Árpád-kori személynévtár 1000–1301. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.
Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán 1967. A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest.
Belius Matthias [Bél Mátyás] 1718. De vetere litteratura Hunno-Scythica exercitatio. Monath, Lipsiae.
Benkő Elek 1994. Középkori rovásfelirat Vargyasról. Magyar Nyelv 90: 487–489.
Benkő Elek 2012. A középkori Székelyföld 1–2. MTA BTK Régészeti Intézet, Budapest.
Benkő Elek 2014. A székely írás középkori és kora újkori emlékei. Régészeti és történeti megjegyzések. Korunk 25/8: 65–74.
Benkő Elek – Oborni Teréz szerk. 2016. Székelyföld története I. A kezdetektől 1562-ig. MTA BTK – EME – HRM, Székelyudvarhely.
Boncz Ödön 1891. Csáktornyai Ernuszt Zsigmond czímere Pécsett. Archaeologiai Értesítő Uj Folyam 11: 152–157.
CMASE. = Benkő Elek – Sándor Klára – Vásáry István, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculico Exaratorum. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021.
Csallány Dezső 1960. A székely-magyar rovásírás emlékei. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 3: 39–125.
Dávid László 1981. A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
Entz Géza 1996. Erdély építészete a 14–16. században. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
Fehér Bence 2022. New Runiform Inscription from Dombó. Ephemeris Hungarologica 2/2: 43–58. https://doi.org/10.53644/EH.2022.2.43
Ferenczi Géza 1978. Néhány kora középkori székely falu keletkezési idejéről. Korunk 37/11: 947–954.
Ferenczi Géza 1981. A székelyderzsi rovásírásos tégla kora s felirata. Keresztény Magvető 87/2: 108–120.
Forster Gyula szerk. 1905–1915. Magyarország műemlékei 1–4. Franklin Társulat, Budapest.
Gál László 2024. Rovásírásos kő került elő a homoródkarácsonyfalvi unitárius templomban. Telex 2024. november 29. https://transtelex.ro/eletmod/2024/11/29/rovasirasos-ko-kerultek-elo-ahomorodkaracsonyfalvi-unitarius-templomban (2026. 02. 19.)
Hegyi Géza 2012. A pápai tizedjegyzék tévesen azonosított székelyföldi helynevei. In: Sófalvi András – Visy Zsolt szerk., Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből. Pro Énlaka Alapítvány – Haáz Rezső Múzeum, Énlaka–Székelyudvarhely.
Jakubovich Emil 1932. A székely-derzsi rovásírásos tégla. Magyar Nyelv 28: 273–274.
JókK. = Jókai-kódex. Közzéteszi: P. Balázs J ános. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
Kenyhercz Róbert 2013. A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. A Magyar Névarchívum Kiadványai 28. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk. 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest.
KMHsz. = Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1–. Szerk. Hoffmann István. A Magyar Névarchívum Kiadványai. 10. DE Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen, 2005–.
KMRE. = Fehér Bence, A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye 1–2. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 12. és 66. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020–2024.
Libisch Győző 2001. A székelydályai rovásfeliratok. Turán 31/2: 37–44.
Pais Dezső 1932. „Derzs apa-pap”. Magyar Nyelv 28: 274–227.
Ráduly János 1995. Rovásíró őseink. Firtos Művelődési Egylet, Korond.
Ráduly János 2000. A székelydályai rovásemlék olvasatához. Népújság 52/163: 5.
Sándor Klára 2014. A székely írás nyomában. Typotex Kiadó, Budapest.
Sebestyén Gyula 1915. A magyar rovásírás hiteles emlékei. MTA, Budapest.
Slíz Mariann 2011. Anjou-kori személynévtár 1301–1342. Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest.
Slíz Mariann 2017a. Anjou-kori személynévtár 1343–1359. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. https://doi.org/10.26546/5061158
Slíz Mariann 2017b. Személynévtörténeti vizsgálatok a középkori Magyarországról. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. https://doi.org/10.26546/5061134
Szalontai, Csaba – Károly, László 2013. Runiform fragments of the late Avar period from Hungary. Acta Orientalia 66/4: 365–396. https://doi.org/10.1556/AOrient.66.2013.4.1
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.
Tóth Sándor 1990. A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára. Zalai Múzeum 2: 147–187.
Tubay Tiziano – Mozgai Viktória – Fórizs István – Sipos György – Páll Dávid Gergely – Filyó Dávid – Tóth Mária 2020. Korai székely írásos feliratok (Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Székelyderzs, Székelyudvarhely) archeometriai vizsgálata. Előzetes közlemény. Archeometriai Műhely 17/2: 171–198.
Várady Zoltán 2002. Humanista capitalis feliratok a Dunántúlon. IPF Kiskönyvtár 9. PTE IGYFK, Szekszárd.
Vékony Gábor 1987. Késő-népvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Életünk Könyvek. Életünk Szerkesztősége – Magyar Írók Szövetsége Nyugat-Magyarországi Csoportja, Szombathely.
Vékony Gábor 2004. A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Nap Kiadó, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Bence Fehér
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
