Miért utazott Budenz Göcsejbe?
Adalék a Magyar Nyelvőr, a hazai nyelvjárásgyűjtés és a korai terepmunkák történetéhez
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.100Kulcsszavak:
Budenz József, Magyar Nyelvőr, a magyar nyelvjárásgyűjtés története, Szilády Áron, MTAAbsztrakt
A tanulmány Budenz József göcseji gyűjtőútja körülményeit és motivációit tárja fel Budenz József publikációin, akadémiai jegyzőkönyvek és a korabeli sajtóhírek alapján. A kutatás feltárta, hogy a Magyar Nyelvőr folyóirat indulásának ötlete valójában Szilády Árontól származik, az akadémia által szervezett nyelvjárásgyűjtő utak fontosságát pedig először Mátyás Flórián hangsúlyozta az I. Osztály ülésén 1870-ben. A Joannovics Györggyel kiegészült három fős bizottság tette meg azt a javaslatot, hogy noha a nyelvészek által szervezett gyűjtőutak fontosak, de hatékonyabb és olcsóbb lehet, ha egy külön, erre célra létrehozott folyóirat keretében szervezik meg a gyűjtéseket, azáltal, hogy felhívásokat tesznek közzé elsősorban a helyi tanítók, papok között. Ehhez kapcsolódóan tudott megvalósulni az első terepmunka 1872 nyarán Fogarasi János személyes adományából. Az útra Szarvas Gábort és Budenz Józsefet kérte fel a Nyelvtudományi Bizottság. Noha Budenz és Szarvas nem publikálta az összegyűjtött anyagot, több előfizetőt, „munkást” megnyertek a folyóiratnak. Az út egyedisége pedig abban rejlik, hogy az úton részt vett Berczik Árpád hivatalnok, író, újságíró, aki a Pesti Naplóban két tárcában számolt be a munkáról, oly módon, hogy azok egyszerre mutatják meg a helyi adatközlők és az akadémiáról érkező attitűdjét, és egymáshoz való viszonyukat.
Hivatkozások
Bakró-Nagy Marianne 2021. Az őshonos népek közötti anyaggyűjtés gyakorlata a 19. században: Reguly példája. Magyar Tudomány 182/1: 39–44. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.1.7
Bakró-Nagy, Marianne 2025. Munka az adatközlőkkel: Munkácsi Bernát példája. Folia Uralica Debreceniensia 32: 69–79. https://doi.org/10.52401/fud/2025/03
Berczik Árpád 1872a. Tárcza Girgácziából. Pesti Napló 23/173. szám. 1872. július 28.
Berczik Árpád 1872b. Még egyszer Girgácziában. Pesti Napló 23/179. szám. 1872. augusztus 4.
Berczik Árpád 1872c. Az én finn barátom. Pesti Napló 23/195. szám. 1872. augusztus 25.
Berczik Árpád 1912. Tárcák Girgáciából I–II. Magyar Nyelvőr 41: 49–51, 181–182.
Bognár Zoltán 1987. Szilády Áron. Kiskunhalasi Városi Tanács Művelődési Osztálya, Kiskunhalas.
Budenz József 1860. Adalék a székely beszéd ismertetéséhez. Magyar Nyelvészet 5: 348–363.
Csepregi Márta 1998. Terepmunka régen és most. In: Csepregi Márta – Domokos Péter szerk., 125 éves a budapesti finnugor tanszék: Jubileumi kötet. ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest. 153–156.
de Reuse, Willem J. – Shobhana L. Chelliah 2011. Handbook of Descriptive Linguistic Fieldwork. Springer, Dordrecht – Heidelberg – London – New York. https://doi.org/10.1007/978-90-481-9026-3
Donner, Otto 1872. En resa i Ungern I–IV. Morgonbladet 210., 211., 213., 216., 218. száma.
Fráter Jánosné 1974: Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949. A MTAK kiadványai 70. MTA, Budapest.
Hyman, Larry M. 2001. Fieldwork as a state of mind. In: Paul Newman – Martha Ratliff szerk., Linguistic Fieldwork. Cambridge University Press, Cambridge. 15–33. https://doi.org/10.1017/cbo9780511810206.002
Kardos Albert 1884. A göcseji nyelvjárás II. Magyar Nyelvőr 13: 211–219.
Kozmács István 2007. Munkácsi Bernát és a magyar nyelvészeti terepmunka kezdetei. Nyelvtudományi Közlemények 107: 258–275.
Lakó György 1980. Módszerbeli újítás és elvi-elméleti állásfoglalások néhány XIX. századi magyar nyelvész műveiben. Magyar Nyelv 76: 385–394.
Laziczius Gyula 1936. A magyar nyelvjárások. MTA, Budapest.
Mészáros Csaba 2025. Otherness and Sameness in Hungarian Ethnology and beyond. https://histanthro.org/notes/otherness-and-sameness (2025.11.11.)
Ruttkay-Miklián Eszter – Gulyás Zoltán 2024. Változó tervek, változó viszonyok, változó eredmények: Reguly Antal a terepen. Ethno-lore 41: 31–55. https://doi.org/10.58449/el.2024.02
Selmeczi Kovács Attila 1975: Reguly Antal palóc jegyzetei. Dolgozatok a palóckutatás körében I. Eger.
Simonyi Zsigmond 1907. A Nyelvtudományi Bizottság félszázados munkássága. Akadémiai Értesítő 18: 65–72.
Simonyi Zsigmond 1918. A göcseji s az őrségi nyelvjáráshoz. Magyar Nyelvőr 48: 128–130.
Szathmári István 1973. Budenz József és a korabeli magyar nyelvtudomány. Magyar Nyelvjárások 19: 5–16.
Szeverényi Sándor 2015. Rendkívül rövid bevezetés a dokumentációs nyelvészetbe. In: Szécsényi Tibor – Szeverényi Sándor szerk., Érdekes nyelvészet. JATEPress, Szeged. 145–156.
Szeverényi Sándor 2021. Sajnovics, the responsible fieldworker. In: Szeverényi, Sándor szerk., Uralic studies, languages, and researchers: Proceedings of the 5th Mikola Conference.
University of Szeged, Department of Finno-Ugric Studies, Szeged. 55–70. https://doi.org/10.14232/sua.2021.54.55-70
Szeverényi Sándor 2026. Budenz József nyelvi gyűjtései. Kézirat. Benyújtva lektorálásra A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XIII. című konferencia kötetébe. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.
Tervonen, V iljo szerk. 1989. Jόzsef Budenzin ja Otto Donnerin kirjeitä vuosilta 1867-1886. MSFOu. 201. Suomalais-ugrilainen seura, Helsinki.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Sándor Szeverényi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
