„tizta, igaz Magyar szóual”. Néhány magyar nyelvű bibliafordítás előszavának elemzése.
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.39Kulcsszavak:
fordítástudomány, bibliafordítások, előszók, forráselemzésAbsztrakt
A Szentírást elsősorban az ihletett olvasók lapozgatják, kutatják. Az Írás azonban fontos kultúrtörténeti jelentőségű, deszakralizált szövegként is olvasható, kutatható. Tanulmányomban ezt erősítve mutatom be, hogy milyen nyelvi, nyelvészeti és fordításelméleti megközelítéseket tartalmaznak a 16–17. század és a 20–21. század magyar nyelvű bibliafordításainak előszavai. A kiadók és fordítók hogyan viszonyultak a magyar célnyelvi szövegek nyelvi és fordítástechnikai megoldásainak, problémáinak közléséhez: azt vizsgálom, hogy a fordítások előszava milyen típusú nyelvi információkat tartalmaz, illetve, hogy a két – időben egymástól jelentősen távol lévő – korban találhatók-e általános jellegű információk. Nem utolsó sorban arra is kísérletet teszek, hogy alátámasszam vagy megcáfoljam Christiane Nord állítását, mely szerint a bibliafordítások előszava nem foglalkozik nyelvi, fordítástechnikai kérdésekkel.
Hivatkozások
Felhasznált források
Csia = Csia Lajos, A puszta létnél többet. Az Új Testamentum. 1. kiadás. Univerzális Bibliaiskola (World Bible School), Palos Verdes Estates, 1978.
EFO. = Biblia (Egyszerű fordítás). 1. kiadás. World Bible Translation Center, Texas, 2012.
Károli 2021 = Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentumában foglaltatott egész Szentírás. Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Az 1908-as revízió szerint, a mai magyar helyesíráshoz igazítva. 1. kiadás. Magyar Bibliatársulat, Budapest.
KIF. = Kecskeméthy (Csapó) István, Biblia. 1. kiadás. CE Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 1931/2002.
KNV. = Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. 6. kiadás. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007.
MKB. = Magyarázatos Károli Biblia 1. kiadás. Veritas Kiadó, Budapest, 2001.
RÚF. = Biblia – Revideált új fordítású. 1. kiadás. Kálvin Kiadó – Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2014.
STL. = Simon Tamás László, Újszövetség. Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 2019.
SZIT. = Rózsa Huba főszerk., Biblia – Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. 5. kiadás. Szent István Társulat, Budapest, 2013.
ÚRK. = Újonnan Revideált Károli-Biblia. Veritas Kiadó, Budapest, 2019.
Hivatkozott irodalom
Ballagi Mór 1864. Tanulmányok a magyar bibliafordításhoz. I. A magyar bibliafordítások általában. Nyelvtudományi Közlemények 3: 38–72.
Bogárdi Szabó I stván 2003. Kecskeméthy István bibliafordítása rendszeres teológiai szemmel. Lelkipásztor 78/1: 12–16.
Bottyán János 2009. A magyar Biblia évszázadai. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest.
Carson, D. A. 2003. Exegetikai tévedések. Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest.
Győri Tamás József 2014. Az újonnan revideált Károliról. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 71–77.
Jelenits István 2014. Katolikus bibliafordítás a második vatikáni zsinat után. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 83–87.
Kocsis Imre 2024. Simon T. László Újszövetség-fordításának nyelvi újdonságai. In: Benyik György szerk., A fordítástól a parafrázisig. 34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia. 2023. augusztus 28–30. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány, Szeged. 27–34.
Kókai-Nagy Viktor 2024. A fordítás mint bibliaértelmezés. In: M. Pintér Tibor szerk., A bibliafordítás útjain. L’Harmattan Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 54–69.
Koltai Kornélia 2018. Milyen fordítási elv szerint jött létre a Károli-biblia? Az Ótestamentum nyelvének vizsgálata a forrásszöveg(ek) fényében. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla szerk., Nyelvelmélet és dialektológia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Budapest–Piliscsaba. 120–147.
Kustár Zoltán 2017. Néhány adalék Méliusz Juhász Péter héber nyelvi ismereteinek kérdéséhez. Debreceni Szemle 25: 307–317.
Lanstyák István 2006. A bibliafordítás néhány lexikológiai kérdése (Károli Gáspár fordítása alapján). In: Lanstyák István, Nyelvből nyelvbe. Tanulmányok a szókölcsönzésről, kódváltásról és fordításról. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony. 170–244.
Lanstyák István 2013. Nyelvi problémák a bibliafordításban. In: Benő Attila – Fazakas Emese – Kádár Edit szerk., „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. EME, Kolozsvár. 309–318.
Lanstyák István 2016. A magyar bibliafordítások jövőjéről (Gondolatok egy bibliafordítási kötet ürügyén). Fórum Társadalomtudományi Szemle 18/2: 3–24.
Lanstyák István 2020. Meddig Károli a Károli? A Károli-féle bibliafordítás legújabb revíziójának relevanciaelméleti vizsgálatához. In: Benő Attila – Péntek János szerk., Kognitív és pszicholingvisztikai szempontok a nyelvi érintkezések vizsgálatában. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 2. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy. 165–179.
Mantskovits Bálint 1590. Typographus lectori. In: Károli Gáspár, Szent Biblia, azaz Istennek Ó- és Újtestamentumának próféták és apostolok által megíratott szent könyvei. Magyar nyelvre fordíttatott egészlen és újonnan az Istennek Magyarországban való anyaszentegyházának épülésére. Vizsoly.
Márkus Mihály 1990. A XVI. századi nyomtatott magyar bibliafordítások és a Vizsolyi Biblia. In: Barcza József szerk., Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest. 70–114.
Nord, Christiane 2016. Function + Loyalty: Theology Meets Skopos. Open Theology 2: 566–580. https://doi.org/10.1515/opth-2016-0045
Pecsuk Ottó 2016. „Nehéz igék” Kecskeméthy István bibliafordításában – a Revideált Új Fordítás (RÚF 2014) tükrében. In: Zsengellér József – Kodácsy Tamás – Ablonczy Balázs szerk., Felelet a Mondolatra. Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére. L’Harmattan, Budapest. 173–185.
Pecsuk Ottó 2024. Paradigmaváltások a protestáns bibliafordításokban. In: M. Pintér Tibor szerk., A bibliafordítás útjain. L’Harmattan Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 178–206.
Pelles Tamás 2001. A katolikus egyház nyelvhasználata a II. Vatikáni zsinat után. Modern Nyelvoktatás 7/1: 10–25.
Péter Katalin 1985. A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. században. Századok 119: 1006–1028.
M. Pintér Tibor 2024. A szociolingvisztikától a funkcionalizmusig. Néhány gondolat a bibliafordítás elméleti keretének változásairól. In: Adorján Mária – Kovács Tímea szerk., Egyházi szövegek fordítása és utószerkesztése. Fordításoktatás és könyvkiadás. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest. 37–58.
Székely János 1997. A Káldi-Neovulgáta bibliafordítás. In: Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. 6. kiadás. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest. I–III.
Székely Tibor 1957/1999. A magyar bibliafordítások történetéből 1500–1955. Irodalomtörténeti tanulmány. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest.
Szőcs Zoltán 2014. Az egyszerű fordítású (EFO) Biblia. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Hermeneutikai Kutatóközpont Alapítvány – Luther Kiadó – Kálvin Kiadó, Budapest. 165–172.
Tarjányi Béla 2014. A Káldi-neovulgata bibliafordítás. In: Fabiny Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József szerk., Felebarát vagy embertárs. Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon. Luther Kiadó – Kálvin Kiadó – Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. 88–90.
Tóth Kálmán 1994. Bibliafordítás – Bibliamagyarázás. Kálvin Kiadó, Budapest.
P. Vásárhelyi Judit 2001. Káldi György: Oktató intés. Irodalomtudományi Közlemények 105: 623–637.
Zvara Edina 2003. „Az keresztyén olvasóknak”. Magyar nyelvű bibliafordítások és -kiadások előszavai és ajánlásai a 16–17. századból. Balassi Kiadó, Budapest.
Zvara Edina 2006. A Biblia magyar nyelven a XV–XVII. században. In: Monok István – Nyerges Judit szerk., Ércnél maradandóbb. A Vizsolyi Biblia vizsolyi példányának hasonmása. Magtár Művészeti Alapítvány, Budapest–Vizsoly. 5–21.
Zvara Edina 2017. „Az magyar nípnek keresztyén hütben való ípülísire”. Sylvester János Újszövetség-fordítása. In: Új testamentum. Kossuth Kiadó – MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest. 767–781.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Tibor M. Pintér
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
