A diskurzus fogalmának újszerű megközelítéséhez
A német és magyar sajtódiskurzus összehasonlítása kapcsán
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.17Kulcsszavak:
összehasonlító diskurzusnyelvészet, tudománykép, Covid19-járvány, válságkommunikáció, szándékos metafora, diskurzusaktorokAbsztrakt
A tanulmány a Covid-19 világjárvány első hullámának idején (2020 tavaszán) megjelenő német és magyar sajtódiskurzus összehasonlító diskurzusnyelvészeti elemzését nyújtja. A vizsgálat középpontjában a tudomány képe, valamint a tudománnyal és a tudományos szakértelemmel szemben megfogalmazódó társadalmi elvárások diszkurzív konstruálása áll a válsághelyzet kezdeti szakaszában. Elméleti keretként a német diskurzusnyelvészet fogalmi és módszertani megközelítése szolgál, különös tekintettel a diskurzus szempontjából releváns kollokációk, szándékos metaforák és diskurzusaktorok elemzésre. A német és a magyar sajtódiskurzus eltérő módon konstruálja meg a tudomány szerepét és státuszát. A német szövegben a tudomány elsősorban intézményesült, személyekhez kötött szakértelemként jelenik meg, a magyar szövegben pedig kollektív, gyakran absztrakt aktorként van ábrázolva. A tanulmány hozzájárul a válságdiskurzusok nyelvészeti kutatásához, valamint a tudomány társadalmi megítélésének diszkurzív vizsgálatához.
Hivatkozások
Bartha Csilla 2023. Részvételi kutatás mint nyelvpolitikai gyakorlat. Kísérletek a normalitás hegemón ideológiáinak lebontására. In: Bárth M. J ános – Bodó C sanád – Szabó Gergely szerk., 22. Élőnyelvi Konferencia. A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai. Budapest, 2023. szeptember 6–8. Az előadások összefoglalói. ELTE, Budapest. 17–18. https://22ek.elte.hu/absztraktfuzet?m=8394 (2025. 02. 27.)
BodóCsanád – Heltai János Imre 2018. Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr 142: 505–523.
Bozsik Tamara 2023. A verbális agresszió megnyilvánulási formái politikai tartalmú Facebook-kommentekben. Jelentés és nyelvhasználat 10: 57–81. https://doi.org/10.14232/jeny.2023.1.4
Bubenhofer, Noah 2009. Sprachgebrauchsmuster. Korpuslinguistik als Methode der Diskurs- und Kulturanalyse. Sprache und Wissen 4. De Gruyter, Berlin – New York.
Busse, Dietrich 2007. Diskurslinguistik als Kontextualisierung. Sprachwissenschaftliche Überlegungen zur Analyse gesellschaftlichen Wissens. In: Warnke, Ingo H. Hrsg., Diskurslinguistik nach Foucault. Theorie und Gegenstände. Linguistik – Impulse & Tendenzen 25. De Gruyter, Berlin – New York. 81–105. https://doi.org/10.1515/9783110920390.81
Csatár Péter 2024. A metaforikus (újra)keretezés mint fordításelemzési kategória. Fordítástudomány 26/2: 35–50. https://doi.org/10.35924/fordtud.26.2.3
Dér Csilla 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
van Dijk, Teun A. 2001. Critical Discourse Analysis. In: Schiff rin, Deborah – Tannen, Deborah – Hamilton, Heidi E. eds., The Handbook of Discourse Analysis. Blackwell, Oxford. 352–371.
Felder, E kkehard 2013. Faktizitätsherstellung mittels handlungsleitender Konzepte und agonaler Zentren. In: Felder, E kkehard Hrsg., Faktizitätsherstellung in Diskursen. Die Macht des Deklarativen. Sprache und Wissen 13. De Gruyter, Berlin–Boston. 13–28. https://doi.org/10.1515/9783110289954.13
Felder, Ekkehard – Müller, Marcus Hrsg. 2009. Wissen durch Sprache. Theorie, Praxis und Erkenntnisinteresse des Forschungsnetzwerkes „Sprache und Wissen”. Sprache und Wissen 3. De Gruyter, Berlin – New York.
Fix, Ulla 2015. Die EIN-Text-Diskursanalyse. Unter welchen Umständen kann ein einzelner Text Gegenstand einer diskurslinguistischen Untersuchung sein? In: Kämper, Heidrun – Warnke Ingo H. Hrsg., Diskurs – interdisziplinär. Zugänge, Gegenstände, Perspektiven. Diskursmuster 6. De Gruyter, Berlin–Boston. 318–333.
https://doi.org/10.1515/9783050065281-015
Foucault, Michel 1969. L’archéologie du savoir. Gallimard, Párizs. (Magyarul: 2001. A tudás archeológiája. Fordította Perczel István. Atlantisz, Budapest.)
Foucault, Michel 1972. L’ordre du discourse. Gallimard, Párizs. (Magyarul: A diskurzus rendje. Fordította Török Gábor. Holmi 3. 7: 868 –889.)
Habermas, J ürgen 1981. Theorie des kommunikativen Handelns. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main.
Habscheid, Stephan 2009. Text und Diskurs. Wilhelm Fink Verlag, Paderborn.
Havasi Zsuzsanna 2018. Olvasói elvárások és nyelvi adatok ütközése történeti szövegek elemzésekor. Felvetések Grice maximáinak alkalmazásához – diakrón szempontból. Magyar Nyelv 114: 428−446. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2018.4.428
Hámori Ágnes 2017. Diskurzusműfaj, séma és forgatókönyv: A „vicc” műfaj sémájának jellemzői és kiépülési dinamikája a társas interakciókban. Magyar Nyelv 113: 311−329. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2017.3.311
Jäger, Siegfried 2006. Diskurs und Wissen. Theoretische und methodische Aspekte einer Kritischen Diskurs- und Dispositivanalyse. In: Keller, Reiner – Hirseland, Andreas – Schneider, Werner – Viehöver, Willy Hrsg., Handbuch Sozialwissenschaftliche Diskursanalyse. 1. Theorien und Methoden. Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden. 83–114. https://doi.org/10.1007/978-3-531-92084-9_4
Keller, Reiner – Spitzmüller, Jürgen – Landwehr, Arnim – Liebert, Wolf-Andreas – Schneider, Werner 2015. Diskurse untersuchen – ein Gespräch zwischen den Disziplinen. Teil 2. Zeitschrift für Diskursforschung 3: 183–207.
Keszler Borbála 2009. Kérdés- és felelettípusok a spontán beszédben. In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta, Budapest. 13–20.
Kuna Ágnes 2019. Nyelv, meggyőzés, gyógyítás. A meggyőzés nyelvi mintázatai a 16–17. századi orvosi receptben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 210. Tinta Kiadó, Budapest.
Modrián-Horváth Bernadett 2009. Alany- és topikprominencia az írott és beszélt nyelvben. In: Keszler Borbála – T átrai S zilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta, Budapest. 281–289.
Péteri Attila 2023. Modális erő – modális minőség. Adalékok a nyelvi modalitás korpusz alapú vizsgálatához. Magyar Nyelv 119: 35–48. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.1.35
Péteri Attila megj. e. Toposzok az érvelés és az interpretáció szolgálatában. DIAGramkönyvek 12. (Várható megjelenés: 2026.)
Rada Roberta 2022. Határok, falak és kerítések a migrációról folytatott magyar sajtódiskurzusban 2015-ben. 1. rész. Magyar Nyelv 118: 419–425. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.419
Reijnierse, Gudrun W. – Burgers, C hristian – Krennmayr, Tina – Steen, Gerhard J. 2018. DMIP: A Method for Identifying Potentially Deliberate Metaphor in Language Use. Corpus Pragmatics 2: 129–147. https://doi.org/10.1007/s41701-017-0026-7
Schirm Anita 2009. Partikula és/vagy diskurzusjelölő? In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta, Budapest. 304–311.
Schirm Anita 2021. Diskurzusjelölők szövegeken innen és túl. Loisir Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.30790/mnyj/2022/17
Simon Gábor – Modrián-Horváth Bernadett – Kugler Nóra 2024. Korpusznyelvészeti módszerek a kognitív nyelvészeti kutatásban. In: Kugler Nóra – Modrián-Horváth Bernadett – Simon Gábor szerk., Korpusznyelvészeti módszerek a kognitív nyelvészeti kutatásban. DIAGram Könyvek 10. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 11–26.
Spitzmüller, Jürgen – Flubacher, Mi-Cha – Bendl, Christian 2017. Sozialie Positionierung. Praxis und Praktik. Wiener Linguistische Gazette 81: 1–18.
Tátrai Szilárd 2009. A megnyilatkozás fogalmának perspektivikus értelmezése felé. In: Keszler Borbála – Tátrai Szilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta Kiadó, Budapest. 361–371.
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131. Tinta Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017. Bevezetés. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 19–71.
Tolcsvai Nagy Gábor szerk. 2017. Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2021. Kognitív szemantika. DIAGram Könyvek 4. Eötvös Kiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor – Kugler Nóra 2017. Jelentéstan. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 207–499.
Varga Mónika 2018. Boszorkányperek lejegyzési és kommunikációs stratégiái – Módszer, párhuzam, problémák. Magyar Nyelv 114: 185−200. https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2018.2.185
Virág Attila 2014. Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban. Vezetéstudomány 45/3: 30–38. https://doi.org/10.14267/veztud.2014.03.03
Warnke Ingo H. – Spitzmüller, Jürgen 2008. Methoden und Methodologie der Diskurslinguistik – Grundlagen und Verfahren einer Sprachwissenschaft jenseits textueller Grenzen. In: Warnke Ingo H. – Spitzmüller, Jürgen. Hrsg., Methoden der Diskurslinguistik. Sprachwissenschaftliche Zugänge zur transtextuellen Ebene. Linguisktik – Impulse & Tendenzen 31. De Gruyter, Berlin – New York. 3–54. https://doi.org/10.1515/zrs-2012-0027
Warnke Ingo H. – Spitzmüller, Jürgen 2011. Diskurslinguistik. Eine Einführung in Theorien und Methoden der transtextuellen Sprachanalyse. De Gruyter, Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110229967
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Attila Péteri
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
