Előfordul ilyen frazématípus a magyarban?
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.1Kulcsszavak:
frazeológia, frazémakonstrukció (PhraCon), konstrukciós nyelvtan, szerkezeti mintázat, szóláshasonlat, páros frazeologizmusAbsztrakt
Jelen dolgozatban arra a kérdésre keresünk választ, hogy a nemzetközi frazeológiai kutatásokban megjelenő és egyre inkább előtérbe kerülő ún. frazémakonstrukció (PhraCon) vizsgálata releváns lehet-e a magyar nyelvvel kapcsolatban is. Ennek megfelelően, első lépésként a nemzetközi szakirodalom áttekintése és a PhraCon jellemzőinek részletes ismertetése szükséges. A kutatás során, az első német nyelvű definíciója alapján PhraCon-nak tekinthetők azon konstrukciók, amelyek állandósult szintaktikai szerkezetükben a lexikálisan kötött elemek mellett kitöltendő helyeket, slotokat is tartalmaznak, és egészükben lexikalizált jelentéssel rendelkeznek. A dolgozat második felének célja az, hogy megvizsgálja, hogy a magyar nyelvű frazeológiai szakirodalomban milyen hasonló jellegű kategóriákkal találkozhatunk, így a frazémák osztályozási lehetőségei és magyar nyelvű példák elemzése kerül a középpontba. A tanulmány a vizsgálati eredmények alapján egy új frazeológiai kategóriát és egyben egy új és releváns kutatási szempontot igyekszik bemutatni a magyar frazeológia területén.
Hivatkozások
Bárdosi Vilmos 2010. Francia-magyar tematikus szólásszótár. Szólásmagyarázatok és gyakorlatok megoldókulccsal. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Bárdosi Vilmos szerk. 2016. Frazeológia. Az emberi világkép tükrözője. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 185. Modern Filológiai Társaság – Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Burger, Harald 1998. Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. Erich Schmidt, Berlin.
Burger, Harald 2010. Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. 4. neu bearbeitete Auflage. Erich Schmidt, Berlin.
Burger, Harald 2015. Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. 5. neu bearbeitete Auflage. Erich Schmidt, Berlin.
Croft, William ‒ C ruse, A lan D. 2004. Cognitive Linguistics. Cambridge University Press, Cambridge.
Černyševa, Irina 1986. Phraseologie. In: Stepanova, M aria ‒ Černyševa, I rina Hrsg., Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Vyssaja skola, Moskau. 198−261.
Dobrovol‘skij, Dmitrij 2011. Phraseologie und Konstruktionsgrammatik. In: Lasch, Alexander ‒ Ziem, Alexander Hrsg., Konstruktionsgrammatik III. Aktuelle Fragen und Lösungsansätze. Stauffenburg, Tübingen. 111–130.
Dobrovol’skij, Dmitrij 2022. Deutsche Phrasemkonstruktionen [X hin, X her] in kontrastiver Sicht: einn korpusbasierte Analyse. In: Mellado Blanco, C armen ‒Mollica, Fabio ‒ S chafroth, E lmar Hrsg., Konstruktionen zwischen Lexikon und Grammatik. Phrasem-Konstruktionen monolingual, bilingual, multilingual. De Gruyter, Berlin–Boston. 227‒246. https://doi.org/10.1515/9783110770209-009
Dobrovol’skij, Dmitrij ‒ M ellado Blanco, Carmen 2021. Von Jahr zu Jahr. Das Pattern [von Xsg zu Xsg] und seine Entsprechungen im Russischen und Spanischen: eine Korpusstudie. Aussiger Beiträge 15/2021. Sonderheft: Phraseologie im digitalen Zeitalter – Neue Fragestellungen, Methoden und Analysen. 113‒138.
Fillmore, Charles J. 1988. The Mechanism of ’Construction Grammar’. In: Axmaker, Shelley – Jaisser, Annie – Singmaster, Helen eds., Proceedings of the Fourteenth Annual Meeting. February 13–15, 1988. Berkeley Linguistics Society, Berkeley. 35−55. https://doi.org/10.3765/bls.v14i0.1794
Fillmore, Charles J. ‒ Kay, Paul ‒ O ’Connor, Mary Catherine 1988. Regularity and Idiomaticity in Grammatical Constructions: The Case of Let Alone. Language, 64: 501–538. https://doi.org/10.2307/414531
Fleischer, Wolfgang 1997. Phraseologie der deutschen Sprache. Niemeyer, Tübingen.
Forgács Tamás 2007. Bevezetés a frazeológiába. A szólás- és közmondáskutatás alapjai. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 69. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Földes Csaba 1987. Magyar–német–orosz beszédfordulatok. A három nyelv azonos jelentésű állandósult szókapcsolatai. Tankönyvkiadó, Budapest.
Goldberg, Adele E. 2006.Constructions at Work. The Nature of Generalizations in Language. Oxford University Press, Oxford.
Herbst, Thomas ‒ Balog, E velin ‒ Garibyan, Armine 2022. „The complexities of constructions in contrast – the way to making one‘s own bed in English, German, Hungarian and Russian”. In: Mellado Blanco, Carmen ‒ Mollica, Fabio ‒ Schafroth, Elmar Hrsg., Konstruktionen zwischen Lexikon und Grammatik. Phrasem-Konstruktionen monolingual, bilingual und multilingual. De Gruyter, Berlin–Boston. 247−281. https://doi.org/10.1515/9783110770209-010
Juhász József 1980. A frazeológia mint nyelvészeti diszciplína. In: Rácz Endre – Szathmári István szerk., Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 79–97.
Kálmán László 2001. Konstrukciós nyelvtan. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 8. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
T. Litovkina Anna 2005. Magyar közmondástár. A magyar nyelv kézikönyvei 10. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Mellado Blanco, Carmen 2019. Phrasem-Konstruktionen kontrastiv Deutsch–Spanisch: ein korpusbasiertes Beschreibungsmodell anhand ironischer Vergleiche. Yearbook of Phraseology 10: 65–88. https://doi.org/10.1515/phras-2019-0005
Mellado Blanco, Carmen 2023. From idioms to semi-schematic constructions and vice versa. The case of [a un paso de X]. In: Hennecke, Inga ‒ Wiesinger, Evelyn PhraCon – Előfordul ilyen frazématípus a magyarban? eds., Constructions in Spanish. John Benjamins, Amsterdam–Philadelphia.103−128. https://doi.org/10.1075/cal.34.05mel
Mellado Blanco, Carmen 2024. Phrasem-Konstruktionen: Typologie, Charakterisierung und interlinguale Äquivalenz. Előadás a CA22115 Multilingual Repository of Phraseme Constructions in Central and Eastern European Languages projekt Enhancing the theory of phraseme constructions című workshopján. Universität Halle, 2024. március 8.
Mellado Blanco, Carmen ed. 2022. Productive Patterns in Phraseology and Construction Grammar. A Multilingual Approach. De Gruyter, Berlin–Boston. https://doi.org/10.1515/9783110520569
Mellado Blanco, Carmen ‒ Mollica, Fabio ‒ Schafroth, Elmar Hrsg. 2022. Konstruktionen zwischen Lexikon und Grammatik. Phrasem-Konstruktionen monolingual, bilingual und multilingual. De Gruyter, Berlin–Boston. https://doi.org/10.1515/9783110770209
Mollica, Fabio ‒ Schafroth, Elmar 2018. Der Ausdruck der Intensivierung in komparativen Phrasem-Konstruktionen im Deutschen und im Italienischen: eine konstruktionsgrammatische Untersuchung. In: Steyer, K athrin Hrsg., Sprachliche Verfestigung. Wortverbindungen, Muster, Phrasem-Konstruktionen. Narr, Tübingen. 103‒136.
O. Nagy Gábor 1954. Mi a szólás? Magyar Nyelv 50: 110–126, 396–408.
O. Nagy Gábor 1977. A magyar frazeológiai kutatások története. Nyelvtudományi Értekezések 95. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Paczolay Gyula 2000. János Baranyai Decsi and his Adagia. Acta Ethnographica Hungarica 45: 271–294. https://doi.org/10.1556/aethn.45.2000.3-4.3
Pavlova, Anna 2020. Und ob es Phraseologie ist! In: Engel, Christine ‒ Pohlan, Irina ‒ Walter, Stephan Hrsg., Russland übersetzen / Russia in Translation / Россия в переводе. Festschrift für Birgit Menzel. Frank&Timme, Berlin. 117–132.
Pavlova, Anna 2022a. „Im Leben nicht!”: Prosodie in deutscher und russischer Phraseologie. In: Gondek, Anna ‒ Jurasz, Alina ‒ Kałasznik, Marcelina ‒ Szczęk, Joanna Hrsg., Aktuelle Trends in der phraseologischen und parömiologischen Forschung weltweit. Band II. Dr. Kovač, Hamburg. 355‒375.
Pavlova, Anna 2022b. Mehrsprachige Datenbank der Phrasem-Konstruktionen. In: Klosa-Kückelhaus, Annette ‒ Engelberg, Stefan ‒ Möhrs, Christine ‒ Storjohann, Petra eds., Dictionaries and Society. Proceedings of the XX. EURALEX International Congress. IDS-Verlag, Mannheim. 594−604. https://doi.org/10.7203/QF.29.28715
Schafroth, Elmar 2015. Italian phrasemes as constructions: How to understand and use them. Journal of Social Sciences, 11: 317–337. https://doi.org/10.3844/jssp.2015.317.337
Steyer, Kathrin 2014. Usuelle Wortverbindungen. Zentrale Muster des Sprachgebrauchs aus korpusanalytischer Sicht. Narr, Tübingen. Steyer, Kathrin Hrsg. 2018. Sprachliche Verfestigung. Wortverbindungen, Muster, Phrasem-Konstruktionen. Narr, Tübingen.
Szathmári István 1996. Újabb szólásainkról. Magyar Nyelv 92: 458–461.
Ziem, Alexander ed. 2018. Construction Grammar meets Phraseology. Linguistik online 90.
Ziem, Alexander 2018. Construction Grammar meets Phraseology: eine Standortbestimmung. Linguistik online 90: 3‒18. https://doi.org/10.13092/lo.90.4316
Ziem, A lexander ‒ L asch, A lexander 2013. Konstruktionsgrammatik. Konzepte und Grundlagen gebrauchsbasierter Ansätze. De Gruyter, Berlin–Boston. https://doi.org/10.1515/9783110295641
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Roberta Rada, Katalin Gyuricza
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
