The name of the waffle
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.200Keywords:
Hungarian, etymology, loanwords, repair strategies, phonotactics, linguistic recordsAbstract
The etymology of the Hungarian word gofri ‘a crisp cake of batter baked between two plates patterned to give a grid shape’ seems to be obvious: it might be derived from French gaufre. If it was really borrowed directly from French, it would definitely occupy a special position among other words adapted into the phonological structure of Hungarian. While one can find a host of examples of word-final obstruent + n or obstruent + l clusters being resolved by an epithetic i, there are no other cases where the same repair strategy applies to an obstruent + r coda. In the literature, the etymology of gofri is not firmly established. Neither is it contained in Hungarian etymological dictionaries, nor is there any paper, as far as we are aware, dedicated to its etymology. However, according to a certain author in the popular science literature, gofri is of Polish origin. In this case, the word-final i would not be epithetic, but it would correspond to the Polish nominative plural suffix. Based on linguistic records, we argue that gofri was indeed borrowed from Polish. Thus, one cannot find any examples of i‑epithesis after stem-final consonant clusters ending in r.
References
E. Abaffy Erzsébet 2003. Az ómagyar kor. Hangtörténet. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris, Budapest. 301–351.
ADT. = Arcanum Digitális Tudománytár. https://adt.arcanum.com/hu
Bakos Ferenc 19868. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bakos Ferenc 20022. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Balázs Géza 2005. Nyelvészeti viták az idegenszerűségekről. Magyar Orvosi Nyelv 2005/1: 8–16.
Bárczi Géza 19896. Hangtörténet. In: Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán, A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest. 95–180.
Blaskovics Ákos – Ittzés Ambrus 2022. Ybl a Google-ön. A szillabikus l és a magyar magánhangzó-harmónia esete. Beszédtudomány – Speech Science 3: 225–272. https://doi.org/10.15775/Besztud.2022.225-272
Buvári Márta 1987. Árunyelv. Élet és Tudomány 42/38: 1202.
Clements, George N. 1990. The role of the sonority cycle in core syllabification. In: Kingston, John – Beckman, Mary E. eds., Papers in Laboratory Phonology I. Between the Grammar and the Physics of Speech. Cambridge University Press, Cambridge. 283–333. https://doi.org/10.1017/CBO9780511627736.017
Côté, Marie-Hélène 2000. Consonant cluster phonotactics. A perceptual approach. (Doktori disszertáció.) Massachusetts Institute of Technology, Cambridge (MA). https://rucore.libraries.rutgers.edu/rutgers-lib/38478/PDF/1/play (2024. 03. 12.)
ÉKsz.1 = Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.
ESz. = Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. A magyar nyelv kézikönyvei 12. Tinta Kiadó, Budapest, 2006.
EtSz. = Gombocz Zoltán – Melich János, Magyar etymologiai szótár 1–17. füzet. MTA, Budapest, 1934–1944.
EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Hrsg. Benkő, Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1995. + Register. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.
Fejes László 2007. A szótármány. Budapesti Könyvszemle 19: 140–147.
Fejes László 2012. Négy lába van a sertésnek… Nyelv és Tudomány 2012. augusztus 16. https://www.nyest.hu/hirek/negy-laba-van-a-sertesnek (2023. 02. 03.)
Fodor István 1997. Fanatik. A félműveltség nyelvi terrorja Budapesten – és másutt. Édes Anyanyelvünk 19/1: 6.
Földesi András 2014. Tótfalusi István, Magyarító szótár – Idegen szavak magyarul. (Ismertetés.) Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 9/1: 171–182.
Galántai Zoltán – Széky János 1992. Pierre Larousse magyarországi kalandjai. Budapesti Könyvszemle 4: 12–20.
Gerstner Károly 2003. A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc – Siptár Péter szerk., A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 117–155.
Gerstner Károly 2022. Benkő Loránd és az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Magyar Nyelv 118: 44−51. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2022.1.44
Gerstner Károly é. n. Az ÚESz. előszava. https://uesz.nytud.hu/foreword.html (2023. 02. 02.)
Hoole, Philip – Pouplier, Marianne – Beňuš, Štefan – Bombien, Lasse 2013. Articulatory coordination in obstruent-sonorant clusters and syllabic consonants. Data and modelling. In: Spreafico, Lorenzo – Vietti, Alessandro eds., Rotics. New Data and Perspectives. Bozen-Bolzano University Press, Bolzano. 81–97. https://doi.org/10.13124/9788860461025
Horger Antal 1921. Szókezdő magánhangzók fejlődése. Magyar Nyelv 17: 78–86.
Kisbán Eszter 1997. Táplálkozáskultúra. In: Balassa Iván – Paládi-Kovács Attila szerk., Magyar néprajz IV. Életmód. Akadémiai Kiadó, Budapest. 417–583.
Minya Károly 1993. Mit eszünk rajtuk? Édes Anyanyelvünk 15/4: 13.
Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltástól az ezredfordulóig. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 16. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
MNSz2. = Magyar Nemzeti Szövegtár 2. https://clara.nytud.hu/mnsz2-dev
Mollay Károly 1982. Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Nyelvészeti tanulmányok 23. Akadémiai Kiadó, Budapest.
NéprLex. = Magyar Néprajzi Lexikon 1–5. Főszerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977–1982.
Nyirkos István 1993. Az inetimologikus magánhangzók a magyarban. K. n., Debrecen.
Oravecz, Csaba – Váradi, Tamás – Sass, Bálint 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In: Calzolari, Nicoletta et al. eds., Proceedings of the 9th International Conference on Language Resources and Evaluation. European Language Resources Association, Reykjavik. 1719–1723.
Papp Ferenc 1969. Reverse-alphabetized Dictionary of the Hungarian Language = A magyar nyelv szóvégmutató szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Pátrovics Péter 2003. Vade mecum, vade retro? Könyv és Nevelés 5/2: 50–52.
Peperkamp , Sharon – Iturralde Zurita, Alvaro Martin 2019. Compensation for French Liquid Deletion During Auditory Sentence Processing. In: Interspeech 2019: 1951–1955. https://doi.org/10.21437/Interspeech.2019-2950
Rebrus, Péter – Törkenczy, Miklós 2016. A Non-cumulative Pattern in Vowel Harmony: a Frequency-Based Account. In: Hansson, Gunnar Ólafur et al. eds., Proceedings of the 2015 Annual Meeting on Phonology. Linguistic Society of America, Washington DC. https://doi.org/10.3765/amp.v3i0.3692
Rey, Alain ed. 1998. Dictionnaire historique de la langue française. Le Robert, Paris.
Steriade, Donca 2003. Syllables in Phonology. In: Frawley, William J. ed., International Encyclopedia of Linguistics. Oxford University Press, Oxford. 190–195.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976. + Mutató. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
Tótfalusi István 1988. A forró kutya. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest.
Tótfalusi István 2004. Idegenszó-tár. A magyar nyelv kézikönyvei 8. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Tótfalusi István 2011. Magyarító szótár. Idegen szavak magyarul. A magyar nyelv kézikönyvei 20. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Török Katalin 2009. Polsko-węgierskie, węgiersko-polskie kontakty językowe – historia i spółczesność. Studia Pragmalingwistyczne 2009/1: 167–181.
ÚESz. = Új magyar etimológiai szótár. Főszerk. Gerstner Károly. https://uesz.nytud.hu.
Wiesinger, Peter 1996. Schreibung und Aussprache im älteren Frühneuhochdeutschen. Zum Verhältnis von Graphem, Phonem, Phon am bairisch-österreichischen Beispiel von Andreas Kurzmann um 1400. Walter de Gruyter, Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110889925
Zimányi Árpád 1990. Még nem kovboj, de már krossz. Édes Anyanyelvünk 1990/1–4: 16.
Zimányi Árpád 2020. Gasztronómiai szókészletünk globalizációja. In: Lőrincz Gábor – Domonkosi Ágnes szerk., Stílus – variativitás – műfordítás. Köszöntő kötet Lőrincz Julianna 70. születésnapjára. Selye János Egyetem, Komárom. 323–335.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Ákos Blaskovics, László Fejes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Magyar Nyelv is a Diamond Open Access periodical. Documents can be freely downloaded and duplicated in an electronic format, and can be used unchanged and with due reference to the original source. Such use must not serve commercial purposes. In the case of any form of dissemination and use, Hungarian Copyright Act LXXVI/1999 and related laws are to be observed. The electronic version of the journal is subject to the regulations of CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives).
The journal permits its authors, at no cost and without any temporal limitation, to make pre-print copies of their manuscripts publicly available via email or in their own homepage or that of their institution, or in either closed or free-for-all repositories of their institutions/universities, or other non-profit websites, in the form accepted by the journal editor for publication and even containing amendments on the basis of reviewers’ comments. When the authors publicize their papers in this manner, they have to warn their readers that the manuscript at hand is not the final published version of the work. Once the paper has been published in a printed or online form, the authors are allowed (and advised) to use that (post-print) version for the above purposes. In that case, they have to indicate the exact location and other data of the journal publication. The authors retain the copyright of their papers; however, in the case of an occasional secondary publication, the bibliographical data of the first publication have to be included.
