Az igekötős funkciócsoportok konstrukciós mintázatairól (Az el- igekötős igék alapján)
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.165Kulcsszavak:
konstrukció, produktivitás, eredményige, teljesítményige, metaforizációAbsztrakt
A dolgozat az el- igekötős igék kiválasztott funkciócsoportjainak jellegzetességeit vizsgálja négy feltett kérdés mentén a konstrukciós grammatika keretén belül. A kérdésekre a következő válaszokat adja: 1. a jelentésháló homogén funkciócsaládjait legalább ötféle konstrukciós mintázattal rendelkező igék alkotják: szemantikaiarculat-meghatározó, részleges szemantikai kompatibilitással rendelkező, nem prototipikus és potenciális alapigés, valamint metaforikus alakok. 2. Általánosságban a szemantikaiarculat-meghatározó alapigés konstrukciók reprezentációinak aránya a legmagasabb az egyes funkciócsoportokban, de a mintázatok belső aránya különböző lehet, kiváltképpen a részleges szemantikai kompatibilitású alapigés típusnak köszönhetően. 3. Az egyes mintázattípusok produktivitása eltérő, a produktív mintázatok esetében a produktivitás mértéke az adott denominális verbumképzők produktivitásának és az aktuális kommunikációs szükségleteknek a függvénye. A metaforizáció az új jelentések képzésének nem elhanyagolható forrása lehet. 4. A lexikai aspektusfajták és a konstrukciós mintázatok közötti viszonyt vizsgálva a dolgozat az alapige nélküli alakok használatának több sajátosságára mutat rá, alátámasztva egyfelől egy adott mintázathoz való igazodást, másfelől az igekötő nélküli és igekötős előfordulások közötti határvonalak (nemegyszer kiszámíthatatlan) átjárhatóságát.
Hivatkozások
Croft, William 2001. Radical Construction Grammar. Syntactic Theory in Typological Perspective. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198299554.001.0001
Diessel, Holger 2015. Usage based construction grammar. In: Dąbrowska, Ewa – Divjak, Dagmar eds., Handbook of Cognitive Linguistics. Mouton de Gruyter, Berlin. 296–321. https://doi.org/10.1515/9783110292022-015
Fazakas Emese 2015. A magyar igekötőrendszer változása a 15. századtól napjainkig hét térviszony szemantikai struktúrájának alapján. Egyetemi Műhely Kiadó – Bolyai Társaság, Kolozsvár.
ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Főszerk. Bárczi Géza – Országh László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962.
Forgács Tamás 2015. Frazeológiai egységek „könnyű igékkel” In: Bárth M. János – Bodó Csanád – Kocsis Zsuzsanna szerk., A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest. 462–472.
Givón, Talmy 2001. Syntax. A Functional-Typological Introduction. John Benjamins, Amsterdam–Philadelphia.
Goldberg, Adele E. 1995. A Construction Grammar Approach to Argument Structure. The University of Chicago Press, Chicago.
Goldberg, Adele E. 2006. Constuctions at Work The Nature of Generalization in Language. Oxford University Press, Oxford.
Goldberg, Adele E. 2013. Argument Strutcure Constructions versus Lexical Rules or Derivational Verb Templates. Mind & Language 28: 435–465. https://doi.org/10.1111/mila.12026
Gothárd Klára 2004. Az össze és szét igekötők a magyar mint idegen nyelv tanításában. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Hrenek Éva 2016. A funkcióigés szerkezetek a metaforikus jelentésű igei szerkezetek rendszerében. Szakdolgozat. ELTE BTK, Budapest.
Imre Attila 1999. Az át viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. University of Chicago, Chicago.
Kalivoda Ágnes 2021. Az igekötők kapcsolódási mintái. Argumentum 17: 56−82. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2021/4
Kálmán László 2014. Konstrukciós nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Kálmán László 2019. Naiv szemantika. Jelentés és Nyelvhasználat 6/2: 97−107. https://doi.org/10.14232/jeny.2019.2.8
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 453−518.
Kiefer Ferenc 2002. Szabályszerűség, termékenység és analógia a morfológiában. In: Maleczki Márta szerk., A magyar nyelv leírásának újabb módszerei 5. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék és Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 9−15.
Kiss Gábor 1999. Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kuti Noémi 1997. A BENNE viszony szemantikája az angol nyelvben. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. What Categories Reveal About the Mind. University of Chicago Press, Chicago.
Lakoff George – Johnson, Mark 1980. Metaphors We Live By. The University of Chicago Press, Chicago–London. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226471013.001.0001
McArthur, Tom – Atkins, Beryl 1974. Dictionary of English Phrasal Verbs and Their Idioms. Collins, London.
Palágyi László 2022. A metafora, az analógia és a szemantikai megfelelések szerepe a le igekötős konstrukciók jelentésében. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor szerk., A magyar mondat és kontextuális környezete. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 15–48.
Páll László 1999. A BENNE viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Smith, Carlota S.1991. The parameter of aspect. Kluwer, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-015-7911-7
J. Soltész Katalin 1957. Az ősi magyar igekötők (meg, el, ki, be, fel, le). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szabó Csilla 2000. Az össze és szét igekötők kognitív struktúrája magyar–német összehasonlításban. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
Szili Katalin 1995. Az igekötők funkcionális szempontú vizsgálatának kérdései. Kandidátusi értekezés. (Kézirat.) Budapest.
Szili Katalin 2023. A metaforizációs folyamatok szerepe az el- igekötős igék jelentésének létrehozásában. Magyar Nyelv 119: 285−305. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.3.285
Tolcsvai Nagy Gábor 2006. Az igekötő + ige szerkezet szemantikája. Nyelvtudományi Közlemények 109: 187–226.
Tolcsvai Nagy Gábor 2015. Az ige a magyar nyelvben. Funkcionális elemzés. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Tolcsvai Nagy Gábor 2017. Az ige jelentése. In: Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 310–352.
Tóth Katalin 2014. A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában. Jelentés és Nyelvhasználat 1: 87–106. https://doi.org/10.14232/jeny.2014.4.7
H. Varga Márta 2006. A magyar fosztó- és tagadóképző. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Zsirai Miklós 1945. Alapszóbesugárzás a szóképzésben. Magyar Nyelv 41: 1–10.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Katalin Szili
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
