Frazeológiai egységek mint a szókincsbővítés eszközei
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.129Kulcsszavak:
szókincsbővítés, frazeológia, történeti frazeológia, lexikális kölcsönzés, frazeológiai variánsokAbsztrakt
A szókincsbővítés három legfőbb útja a szóalkotás, a lexikális kölcsönzés és a jelentésváltozás. A szakirodalomban azonban kevés szó esik arról, hogy ezek a lehetőségek rendelkezésre állnak a több szóból álló lexikális egységek, azaz a frazémák körében is. Ennek a hiányosságnak a fő oka az, hogy a nyelvtörténet kutatói kevés figyelmet fordítottak a frazeológiai egységekre, a frazeológusok pedig a nyelvtörténeti aspektusokra. A tanulmány ebben a vonatkozásban igyekszik előrelépni, s bemutatja, miként járulnak hozzá a frazeológiai egységek a szókincs bővítéséhez. A rövid összefoglalás bemutatja a frazeológiai egységek keletkezésének főbb módozatait (primer és szekunder frazeologizálódás és ezek altípusai), kitér a frazeológiai kölcsönzés megvalósulási lehetőségeire és okrendszerére, valamint rávilágít a frazeológiai egységek poliszemizálódásának lehetséges útjaira (parallel és szekunder metaforizáció), valamint tárgyalja a frazeológiai variánsok keletkezésének okait.
Hivatkozások
Baróti Szabó Dávid 1803. A magyarság virági. Özvegy Weinmüllerné betűivel, Komárom.
Barz, Irmhild 1985. Primäre und sekundäre Phraseologisierung. In: Fleischer, Wolfgang szerk., Textbezogene Nominationsforschung. Studien zur deutschen Gegenwartssprache.
Linguistische Studien. Reihe A. Arbeitsberichte 123. Akademie der Wissenschaften der DDR Zentralinstitut für Sprachwissenschaft, Berlin. 119–140.
Bierich, Alexander 2012. Zur Entwicklung der russischen Phraseologie im 18–20. Jahrhundert. In: Filatkina, Natalia – Kleine‑Engel, Ane – Dräger, Marcel – Burger, Harald szerk., Aspekte der historischen Phraseologie und Phraseographie. Universitätsverlag Winter, Heidelberg. 83–112.
Burger, Harald – Linke, Angelika 1998. Historische Phraseologie. In: Besch, Werner – Reichmann, Oskar – Sonderegger, Stefan szerk., Sprachgeschichte. Ein Handbuch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Erforschung 1–4. 2. kiadás. De Gruyter, Berlin – New York. 1: 743–755.
Burger, Harald 1977. Probleme einer historischen Phraseologie des Deutschen. In: Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache (PBB.). 99. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. 1–24.
Decsi = Baranyai Decsi János 1598. Adagiorum Graeco-Latino-Ungaricorum chiliades quinque. Bartphae. [Hasonmás kiadás: ELTE, Budapest, 1978. (ELTE Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium 5.)]
Dräger, Marcel 2012. Plädoyer für eine diachrone Perspektive in der Phraseographie. In: Filatkina, Natalia – Kleine‑Engel, Ane – Dräger, Marcel – Burger, Harald szerk., Aspekte der historischen Phraseologie und Phraseographie. Universitätsverlag Winter, Heidelberg. 193–226.
Ehegötz, Erika 1993. Phraseologische Internationalismen in den westslawischen Sprachen und im Deutschen. In: Frazeológia vo vzdelávani, vede a kultúre – Phraseology in Education, Science and Culture. Zbornik materiálov z. II. medzinárodnej frazeologickej konferencie. Nitra 14. – 16. september 1992. Vysoká škola pedagogická v Nitre. Fakulta humanitných vied katedra slovenského jazyka, Nitra. 85–91.
Filatkina, Natalia 2007. Formelhafte Sprache und Traditionen des Formulierens (HiFoS): Vorstellung eines Projekts zur historischen formelhaften Sprache. Sprachwissenschaft 32: 217–242.
Filatkina, Natalia 2013. Wandel im Bereich der historischen formelhaften Sprache und seine Reflexe im Neuhochdeutschen: Eine neue Perspektive für moderne Sprachwandeltheorien. Jahrbuch für Germanistische Sprachgeschichte Volume 4. Walter de Gruyter, Berlin – New York. 34–51.
Fleischer, Wolfgang 1997. Phraseologie der deutschen Gegenwartssprache. 2. durchgesehene und ergänzte Auflage. Niemeyer Verlag, Tübingen.
Forgács Tamás 1996. Szerecsenmosdatás. Magyar Nyelv 92: 331–335.
Forgács Tamás 1997. Nem jó urakkal egy tálból cseresznyét enni. Magyar Nyelv 93: 72–74.
Forgács Tamás 2021. Történeti frazeológia. A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Földes Csaba 2010. Auswirkungen des Deutschen auf die Phraseologie seiner östlichen Nachbarstaaten. In: Korhonen, Jarmo – Mieder, Wolfgang – Piirainen, Elisabeth – Piñel, Rosa szerk., Phraseologie global – areal – regional. Akten der Konferenz EUROPHRAS 2008 vom 13.–16. 8. 2008 in Helsinki. Gunter Narr Verlag, Tübingen. 91–107.
Hadrovics László 1992. Gondolatok a történeti magyar frazeológiáról. Magyar Nyelv 88: 129–141.
Hadrovics László 1995. Magyar frazeológia. Történeti áttekintés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina – T . Litovkina Anna – B arta Péter – Vargha Katalin 2018. A közmondásferdítések ma: Öt nyelv antiproverbiumainak nyelvészeti vizsgálata. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Juhász József 1996. Nemecko–češsko–vengersko–russkie frazeologičeskie paralleli. In: Dissertationes Slavicae, Sectio Linguistica 24: 59–68.
Margalits Ede 1896. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Kiadja Kókai Lajos, Budapest.
Matešić, Josip – Petermann, Jürgen 1987. Zur Problematik der arealen Phraseologie am Beispiel des Kroatischen, Russischen und Deutschen. In: Burger, Harald – Zett, Robert szerk., Aktuelle Probleme der Phraseologie: Symposium 27. – 29. 9.
1984 in Zürich. Peter Lang, Bern/Frankfurt am Main – New York – Paris. 259–267.
Mokienko, Valerij 2002. Prinzipien einer historisch-etymologischen Analyse der Phraseologie. In: Hartmann, Dieter – Wirrer, Jan szerk., Wer A sägt, muss auch B sägen. Beiträge zur Phraseologie aus dem Westfälischen Arbeitskreis. Phraseologie und Parömiologie 9. Schneider Verlag, Baltmannsweiler. 231–254.
Munske, Horst Haider 1993. Wie entstehen Phraseologismen? In: Mattheier, Klaus J. – Wegera, Klaus-Peter – Hoffmann, Walter – Mache, Jürgen – Solms, Hans-Joachim szerk., Vielfalt des Deutschen. Festschrift für Werner Besch. Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main – Berlin – Bern – Bruxelles – New York – Paris – Wien. 481–516.
O. Nagy Gábor 1976. Magyar szólások és közmondások. 2. kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest.
O. Nagy Gábor 1979. Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. 3. kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest.
Piirainen, Elisabeth 2012. Widespread Idioms in Europe and Beyond: Toward a Lexicon of Common Figurative Units. Series International Folkloristics 5. Peter Lang, New York – Washington D.C. – Baltimore – Bern – Frankfurt – Berlin – Brussels – Vienna – Oxford.
RMDE. = Régi magyar drámai emlékek. 1–2. Szerk. Kardos Tibor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960.
Röhrich 1991 = Röhrich, Lutz 1991–1992. Lexikon der sprichwörtlichen Redensarten 1–3. Herder Verlag, Freiburg/Basel/Wien.
Sirisaka Andor 1891. Magyar közmondások könyve. Válogatott magyar közmondások, példabeszédek, szólásmódok betűrendes gyűjteménye. Nyomatott Engel Lajos könyvnyomdájában, Pécs.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1967–1976.
Ullmann, Stephen 1973. Semantik. Eine Einführung in die Bedeutungslehre. Deutsche Fassung von Susanne Koopmann. S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
