Samádát üt
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.1.61Kulcsszavak:
frazeológia, történeti frazeológia, történeti lexikológia, hadtörténetAbsztrakt
Régibb nyelvünkben katonai műszóként használatban volt a samáda, illetve franciásan chamade [ʃamad] lexéma, melyet főként egy frazeológiai terminus technicus részeként találunk meg (samádát üt/üttet). Ezzel azt fejezték ki, hogy a hadat viselő felek egyike – általában dobpergéssel – jelzi, hogy feladja a küzdelmet. Ritkábban trombitaszóval is jelezték a vereség elismerését, ezért például a németben használatos volt a Schamade blasen ʼsamádát fújʼ fordulat is. A magyarban a kifejezést inkább csak katonai műszóként tudjuk kimutatni, ám a francia és a német nyelvben szekunder frazeologizálódással létrejött a szólásnak átvitt értelmű használata is ʼhevesen kalapál a szíveʼ, illetve ʼmeghátrál, feladja ellenállásátʼ jelentésben.
Hivatkozások
Bierich, Alexander 2012. Zur Entwicklung der russischen Phraseologie im 18–20. Jahrhundert. In: Filatkina, Natalia – Kleine‑Engel, Ane – Dräger, Marcel – Burger, Harald szerk., Aspekte der historischen Phraseologie und Phraseographie. Universitätsverlag Winter, Heidelberg. 83–112.
Duden Online = Wörterbuch Duden Online: https://www.duden.de/woerterbuch (2024. 08. 08.)
DWB. = Deutsches Wörterbuch von Jacob Grimm und Wilhelm Grimm, digitalisierte Fassung im Wörterbuchnetz des Trier Center for Digital Humanities, (https://www.woerterbuchnetz.de/DWB) (2024. 08.08.)
DWDS. = Der deutsche Wortschatz von 1600 bis heute. Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache. Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften, Berlin. (http://dwds.de) (2024.08.08.)
Eckhardt Sándor – Oláh Tibor 2001. Francia−magyar nagyszótár. 2. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Forgács Tamás 2021. Történeti frazeológia. A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 218. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Gregor Ferenc 1994. Szótörténeti adatok. Magyar Nyelv 90: 122–126.
Gyulai Ferenc 1928. Gróf Gyulai Ferenc naplója 1703–4. A cs. és kir. 5. gyalogezred tiszti könyvtárában volt 806. sz. eredetiről másolta Dr. Márki Sándor. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténelmi Bizottsága. Dunántúl Egyetemi Nyomdája, Pécs.
Halász Imre 1913. Bismarck és Andrássy. Politikai tanulmány. Nyugat 5: 570–586.
Közhasznu esmeretek tára Aʼ Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. 3. kötet. Canopus – Delphi. Wiegand Ottó könyvárus, Pest, 1832.
Markó Árpád 1959. Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. 3. közlemény. A XVIII. sz. magyar katonai nyelve. Hadtörténelmi Közlemények 6: 151–166.
Pálfy Miklós 2002. Francia–magyar kéziszótár. 3., javított kiadás. Grimm Kiadó, Szeged.
Pallas = A Pallas nagy lexikona 4. kötet. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest. 1893.
RévaiLex. = Révai nagy lexikona 4. kötet. Szerk. Révai Mór. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1912. [Hasonmás kiadás: Babits Kiadó, Szekszárd, 1995–1996. Elektronikus kiadás: Digitalmedia Hungary, Budapest, 2007. Elektronikus elérhetőség: 3–12, 14–15. http://mek.oszk.hu/06700/06758.]
Schiller, Friedrich 1977. = Friedrich Schiller versei. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Schiller, Friedrich 2013. Gedichte. 1776–1788. Edition Holzinger. Taschenbuch. Berliner Ausgabe.
Thaly Kálmán 1892. A szomolányi ütközet. Hadtörténelmi Közlemények 5: 1–27.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Tamás Forgács
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
