Egy adalék az ómagyar kori regresszív labializációhoz: a dücső ~ dicsér váltakozás kérdése
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.1.1Kulcsszavak:
ómagyar, labializáció, variabilitás, regresszív hasonulásAbsztrakt
A dics- abszolút tőből képzett szavak tőmagánhangzója az ómagyarban labialitás szempontjából variábilisnak mutatkozik. Ez a dolgozat azt kívánja részletesen bemutatni, hogy egészen pontosan milyen módon függ ez a variabilitás a következő szótagi magánhangzó labialitásától. A kutatáshoz felhasznált adatok az Ómagyar korpuszból származnak, az eredmények pedig arra is rávilágítanak, hogy a dics- variánsainak eloszlása miben különbözik az idő hasonló variabilitást mutató alakjainak eloszlásától.
Hivatkozások
E. Abaffy Erzsébet 2003. Hangtörténet [Ómagyar kor]. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris, Budapest. 301‒351.
Aikio, Ante 2020. Uralic Etymological Dictionary (draft version of entries A–Ć) (opened for comments and discussion on 1/17/2020) https://www.academia.edu/41659514/URALIC_ETYMOLOGICAL_DICTIONARY_draft_version_of_entries_A_%C4%86 (2024. 11. 05.)
Bárczi Géza 1958. Magyar hangtörténet. 2. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest.
Benkő Loránd 1957. Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, Budapest.
Berrár Jolán. 1961. Az üdő ~ ideje tőtípusról. Magyar Nyelv 57: 31–39.
Cser András ‒ Oszkó Beatrix ‒ Várnai Zsuzsa 2023a. A magyar kerekségi harmónia kialakulásáról. Nyelvtudományi Közlemények 119: 87–107.
Cser András ‒ Oszkó Beatrix ‒ Várnai Zsuzsa 2023b. Fejezetek a labiális harmónia történetéből: a magyar nyelvtörténet egy rejtélye. In: Cser András ‒ Nemesi Attila László szerk., Nyelvelmélet és diakrónia 5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Budapest. 41–57.
Cser, András ‒ Oszkó, Beatrix ‒ Várnai, Zsuzsa megj. a. The emergence of labial harmony in Old Hungarian. Megjelenés alatt.
Dudás Györgyi 2003. Az ómagyar kori i > ü labializációról. Magyar Nyelvjárások 41: 117–128.
Dudás Györgyi 2004. A szóvég felől induló labializáció az ómagyar korban. Helynévtörténeti tanulmányok 1: 167–182.
EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Hrsg. Loránd Benkő. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–1995.
Fejes László 2011. Miért nem harmonizál a -kor?. In: Kádár Edit – Szilágyi N. Sándor szerk., Szinkronikus nyelvleírás és diakrónia. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár. 70–79.
Gerstner Károly 2018. Hangtörténet. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., A magyar nyelvtörténet kézikönyve. A magyar nyelv kézikönyvei 29. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 103–129.
Juhász Dezső 2018. A nyelvjárások történetéből. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., A magyar nyelvtörténet kézikönyve. A magyar nyelv kézikönyvei 29. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 314–349.
Losonczi Zoltán 1915–1920. Az ö-zés története. Nyelvtudományi Közlemények 44: 373–406, 45: 45–116, 195–266.
Róna-Tas, András – Berta, Árpád 2011. West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. Turcologica 84. Harrassowitz, Wiesbaden.
Simon, Eszter 2014. Corpus building from Old Hungarian codices. In: É. Kiss, Katalin ed., The Evolution of functional Left Peripheries in Hungarian Syntax. Oxford University Press, Oxford. 224–236.
Simon Eszter – Sass Bálint 2012. Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. In: Prószéky Gábor – Váradi Tamás szerk., Nyelvtechnológiai kutatások. Akadémiai Kiadó, Budapest. 243–264.
Vargha Fruzsina Sára 2014. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár nyelvföldrajzi felhasználhatósága. In: Fazakas Emese – Juhász Dezső – T. Szabó Csill a – Terbe Erika – Zsemlyei Borbála szerk., Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. A 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus két szimpóziumának előadásai. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság – ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Kolozsvár–Budapest. 291–305.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 András Cser, Beatrix Oszkó, Zsuzsa Várnai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
