A Tanácsköztársaság után felállított igazolóbizottság körüli vita a Budapesti Tudományegyetem jogi karán

Absztrakt

A kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem tanárai megtagadták a román király és a kormányzótanács iránti hűségesküt, amely miatt távozniuk kellett. Az egyetem az 1921. évi XXV. tc. értelmében költözött Szegedre, amelynek 100. évfordulója alkalmából a jogi karon professzori emlékkötet készült, amely a második világháborút megelőző tanáraink életútját és munkásságát mutatja be. E kötet keretében Plósz Sándorról végeztem kutatást, aki 1872 és 1881 között a polgári törvénykezési jog, a váltó- és kereskedelmi jog nyilvános rendes tanára volt Kolozsvárott az egyetem egyik alapító professzoraként (ezt követően került Budapestre). A kutatás során több napilapot is találtam, amely Plósz 1918–19-ben kifejtett egyetemi tevékenységével foglalkozott. Bár a jelen tanulmányhoz végzett kutatás során eredendően e kérdéskört próbáltam feltárni, hamar világos lett, hogy más tanárok is szóba kerültek. A karon 1918 és 1920 között események és konfl iktusok – ahogy látni fogjuk – lehet, hogy végső soron még az 1921/22. tanév dékánjának megválasztására is hatással voltak. Tanulmányomban a szakirodalmon kívül a korabeli napilapokat, valamint az ELTE Levéltárában található jogi kari tanácsülések jegyzőkönyveit dolgoztam fel. Az, hogy az elmúlt években több jogtörténeti tárgyú munka is foglalkozott a korszakkal, más-más aspektusokból megközelítve, alátámasztja a jogi kar helyzetének jelentőségét. A kutatás során sem célom, sem szándékom nem volt arra vonatkozólag, hogy bármelyik tanár megítélésén, munkásságán csorba essen, valamint hogy politikatörténeti fejtegetésekbe bocsátkozzam.