A bűnügyi fényképezés története
Absztrakt
A fényképészet technológiai oldala hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évszázadok alatt, felhasználásának lehetőségei pedig folyamatosan bővültek, míg végül a mindennapi életünk szerves részévé vált a tág értelemben vett fotográfi a. Kezdetben a fényképek készíttetése csak kevesek kiváltsága volt, hiszen az első fényképezőgépek még kézzel készült darabok voltak, a lencsék csiszolása hosszú munkaórákat vett igénybe a mesterek idejéből, emellett a fényérzékeny anyagok előállítása is igen költséges folyamat volt (gondoljunk csak az üvegdiákra vagy a fémlemezekre készített fényképekre). A későbbiekben aztán a technológiai fejlődés és a tömeggyártás bevezetésének hatására egyre nagyobb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé a fotográfi a, amelyben nagy szerepet játszott a fi lm feltalálása, majd az egyre kisebb formátumok (120-as, majd 135-ös) elterjedése. Jelentős változást hozott a digitális fényképezőgépek megjelenése, melynek eredményeként érünk el a mai, aktuális helyzethez.
Az előbbi folyamatnak minden eleme hatást gyakorolt a fényképészet különféle szakágazataira, így a bűnügyi fotográfi ára is. Ezt a fogalmat meglehetősen tágan kell értelmeznünk, magában foglalja a bűncselekmények helyszíneinek feltérképezését, illetve képi rögzítését, a bizonyítási eszközök fényképezését, illetve a gyanúsítottakról, illetve az elítéltekről a bűnügyi nyilvántartásokhoz készült arcképes felvételek készítését. Ide tartoznak továbbá a szemmel is érzékelhető nyomokon túlmenően az ún. teljes spektrumos felvételek is, tehát többek között az ultraibolya és az infravörös tartományban történő leképzések, még tágabb értelmezésben pedig idesorolhatóak a bűnügyi fogászati felvételek, röntgenképek, illetve más hasonló – az igazságügyi szakértők munkáját elősegítő – fényképek készítése is.
A bűnügyi fényképezés mellett használatos továbbá a kriminalisztikai fényképezés fogalma. A kriminalisztikai fényképezés a krimináltechnika2 önálló ága, melynek célja a bűntettek felderítése szempontjából szükséges tények rögzítése, szemléltetése, eredményeinek felhasználási területe pedig a bűnüldözésre, ezen belül különösen a bűntettek megelőzésére, megszakítására és felderítésére korlátozódik. Két fő területét különböztetjük meg: a nyomozási cselekményekkel összefüggő dokumentációs rögzítő és a szakértői kísérleti vizsgálati fényképezést.
