A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. törvénycikk hatása a családjogi viszonyokra

Absztrakt

Atörvényes házasságból született „törvényes” és a házasságon kívül született „törvénytelen” vagy „természetes” gyermekek jogi helyzete különbözött a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. tc. 1947. június 7.2 napján történt hatálybalépéséig, amely megszüntette e gyermekek közötti jogi különbségtételt (1. §), megváltoztatta a családjogi viszonyokat a magyar jogban. Emellett különös jelentősége, hogy ez volt az első olyan tételes jogi norma, amely a házassági köteléki jogon kívül átfogóan szabályozott olyan családjogi intézményeket, amelyekről azelőtt csak különálló normák rendelkeztek érintőlegesen, így például a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. tc. (Gyt.) 11. §-a a gyermektartásról, a Gyt. 13. §-a a gyermekelhelyezésről, a II. fejezet az atyai hatalomról; a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. (Ht.) 95. és 105. §-ai a gyermekelhelyezésről és a gyermektartásról, a Ht. 103. §-a a különélő szülő kapcsolattartásáról, az 1894. évi XXXIII. tc. az állami anyakönyvekről 38. és 42. §-ai a gyermek névviseléséről, vagy amelyek a tételes jogban nem, csak a polgári törvénykönyvek tervezetében vagy a bírói joggyakorlatban jelentek meg, mint például a fogantatási idő fogalma.