A „szabadság és a haladás zászlói”
Madách Imre 1843–1844. évi jogi reformprogramja
DOI:
https://doi.org/10.55051/JTSZ2025-4p16Absztrakt
A fiatal Madách Imre jogi gondolkodásának, mondhatni jogi reformprogramjának egyik fő fóruma az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlés volt. Ezen a reformországgyűlésen olyan fontos jogintézményeket tárgyaltak meg, amelyeket a korabeli nemzeti reformellenzék támogatott. Az ekkoriban készült (Deák Ferenc-féle) büntetőjogi tervezet vitájában – megyei szinten – Madách is megszólalt és például támogatta a halálbüntetés eltörlését, az esküdtszék felállítását. Támogatta továbbá a vallásszabadsággal kapcsolatban a vegyes házasságok egyenjogúsítását, illetve sürgette az Országos Iparvédegylet helyi megalapítását.
A vármegyei gyűléseken tartott beszédeiben a megyék politikai szerepével foglalkozott, s reformszemléletével megpróbálta befolyásolni a Nógrád megyei közgyűlésnek a két országgyűlési küldött követutasításaira vonatkozó döntéseit.
Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc időszakában vállalt aktív megyei szerepe miatt jogi-politikai tevékenységének szüneteltetése, egy időre pedig a börtön következett számára. Amikor 1861-ben először nyílt lehetőség az országos politikai életben az országgyűlés összehívására, már nem kellett buzdító beszédeket írnia a megyéjének közgyűlési tagjaihoz, hanem Nógrád vármegye megválasztott képviselőjeként az országgyűlésben folytathatta alapvetően reformer (határozati párti) tevékenységét.
