Budapest városrendezési tervei a múltban és a jelen kihívásai

Absztrakt

Jelen tanulmány a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke által szervezett, a Budapest 150 éves történetének fejezeteit, a főváros közigazgatás-történetének jogi kereteit, társadalmát és építészetét bemutató „Budapest 150 éve” tudományos konferenciájára készített előadás szerkeszett változata. Budapest elmúlt másfél évszázados történetének korszakolását sok szemszögből vizsgálhatjuk így megkülönböztethetünk egymással összefüggő társadalomfejlődési, politikai, és építészettörténeti korszakokat. A városfejlesztés jogi-szabályozási feltételeinek változása részben követte, részben megalapozta ezen korszakok műszaki-fizikai fejlődését, az elfogadott tervek maguk is egy-egy fontosabb mérföldkőnek számítanak. A korai szabályozási tervektől, a két világháború közötti időszak legfontosabb tervezési fejleményein át, a II. világháborút követő időszak, Nagy-Budapest létrehozása, az első általános rendezési tervek és állami beruházási programok kapcsán a főváros szabályozási rendszerét vizsgáljuk szakirodalmi források segítségével. Az 1989-es fordulatot követő időszakban a városfejlesztés megváltozott körülményeire reagáló tervezési rendszer megújítását, ezek hatásait tekintjük át a város területi kiterjedése, területfelhasználása, beépítési sűrűség és várossziluett vonatkozásában.