Térhasználat a Szerémségben a népvándorlás korában és az avar korban

Absztrakt

A Dráva és a Száva között fekvő Szerémség a Római Birodalom északi perifériája volt, később az avarok legdélebbi birtoka. Nevét kevés városának egyikéről, Sirmiumról kapta, amely jelentőségét fokozatosan vesztette el az 5. század elejétől. A hun birodalom bukása után Sirmiumot az osztrogótok ellenőrizték. 510-ben a római hatalomnak el kellett fogadnia, hogy az egész Szerémség osztrogót tulajdonban volt, annak délkeleti sarka és az ott fekvő Bassianae város kivételével. 512 körül Anastasius császár herulokat telepített ide. A gepidák rövid megszakításokkal majdnem egy egész évszázadon keresztül, 474–567 között tartották Sirmiumot. Az életmód és a térhasználat jelentős mértékben megváltozott a Szerémségben több mint egy évszázad alatt, és úgy látszik, hogy a krízist az avarok érkezése is tovább mélyítette, akik pedig minden valószínűség szerint nem települtek be nagy tömegben a régióba.