Évf. 2022 (2023): Communicationes Archaeologicae Hungariae
Tanulmányok

A poroszló-aponháti késő bronzkori öntőformák

Polett Kósa
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
János Gábor Tarbay
Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet, Budapest
Dóra Georgina Miklós
Archeometry Laboratory, Department of Post-excavation Processes, National Institute of Archaeology, Hungarian National Museum

Megjelent 2023-09-21

Kulcsszavak

  • Öntőformák,
  • Petrográfiai elemzés,
  • késő bronzkor,
  • Kárpát-medence

Hogyan kell idézni

Kósa, P., Tarbay, J. G., & Miklós, D. G. (2023). A poroszló-aponháti késő bronzkori öntőformák. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 2022, 57–81. https://doi.org/10.54640/CAH.2022.57

Absztrakt

Mindössze három kő öntőforma ismert Poroszló-Aponhát késő bronzkori megatelepüléséről, melyek 1969 és 1971-ben kerültek napvilágra, Patay Pál ásatásai során. Az öntőformák különböző típusú kőzetekből készültek, melyeket petrográfiai vizsgálatnak is alávetettünk. Az ásónyomos feltárási módszer következtében két öntőforma a mélyülés során a különböző rétegekből került elő, míg az egyik gödörhöz köthető. Az alábbi cikk az öntőformák pontos előkerülési helyéről, anyagáról, feltételezhető használatáról és lehetséges párhuzamairól számol be. A közeli kőnyersanyagra támaszkodó lelőhely elemzése mellett összegyűjtöttük a korszak összes fémmegmunkálással jellemezhető települését (7. kép). Az eredmények alapján Poroszló-Aponhát a Ha B1-es időszak egyik kiemelkedő települése volt, a fémfeldolgozás terén is.