Szalacska és a Halstatt-kor nyugat-magyarországi fémedényei

Absztrakt

Nagyberki-Szalacskát a kutatás a dunántúli kora vaskor egyik legfontosabb lelőhelykomplexumaként tartja számon a kutatás. A lelőhely jelentőségét támasztják alá azok a bronzlemez-töredékek, amik 1941-ben az egyik halom kifosztásakor kerültek elő. A gazdagon díszített lemez szerkezete, valamint a rajta megfigyelhető készítéstechnikai jellegzetességek és egyéb nyomok arra utalnak, hogy valamilyen szerves anyagból készült edény dísz borításaként használhatták. A lemez díszítése a szalacskai kora vaskori közösség és a délkelet-ausztriai Hallstatt-kori hatalmi központok közötti kapcsolatokhoz szolgál új adalékként. A dunántúli Hallstatt-kor fémedényművességére vonatkozó ismeretek átértékelését a szalacskai lemez mellett egy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött, eddig publikálatlan lelet is szükségessé teszi.