Bugac-Bimbó lelőhely állatcsontanyagának archaeozoológiai értékelése

Absztrakt

A bugaci archaeozoológiai együttes fajösszetétele a szarmata településekre jellemző képet mutatja. A háziállatok dominálnak az anyagban, amely az állattartás fejlettségére utal. A háziállatok között – a sztyeppei eredetű pásztorkultúrákra jellemző módon – a kiskérődzők szerepelnek legnagyobb arányban, míg a szarvasmarha a második leggyakoribb faj. A szarmata településekre jellemző képnek megfelelően a házisertés kis mennyiségben volt jelen. Vágásnyomok kiskérődző-, szarvasmarha-, sertés- és lócsontokon is megfigyelhetők, melyeknek egy része az állatok leölését követő darabolásból származó nyom, más részük a konyhakész darabok előállítása, illetve a konyhai feldolgozás során keletkezhetett. A kiskérődzők, sertés és marha esetében a testrégiók között a húsban gazdagabb részek szerepeltek magasabb arányban, míg a ló esetében a húsban szegényebb részek. A településen meghatározott ló marmagassági értéke azt mutatta, hogy jelen volt a
nagytermetű római típus is.