Adatvédelmi nyilatkozat

Adatvédelmi nyilatkozat

Szerkesztői irányelvek

Bírálati szakasz

A kéziratok benyújtására online felületen keresztül van lehetőség. A folyóirat semmiféle díjat vagy költséget nem számol fel a kéziratok közléséért. Elsőként minden kéziratot a szerkesztőség értékel, megvizsgálva, hogy megfelel-e a kiadott szerzői irányelveknek.

Ezt követően az újság szerkesztője dönti el, megfelel-e az adott kézirat a kiadvány profiljának, illik-e a felölelt témakörök valamelyikébe. Amennyiben a kézirat bírálatra alkalmas, a szerkesztő a szerkesztőbizottság javaslatai alapján online bírálókat kér fel véleményezésre. A bírálók négy hetet kapnak a bírálat benyújtására. A bírálati folyamat kettős vak, azaz mind a szerzők, mind a bírálók személyazonossága rejtve marad. A közlésre való alkalmasság megítélése legalább két bírálat alapján történik.

Legalább két bírálat beérkezését követően a szerkesztő dönt a kéziratról. Ha a bírálók ajánlásai eltérnek egymástól, a szerkesztő döntést hozhat az átdolgozásról, vagy a kéziratot egy harmadik bírálóhoz utalhatja.

A szerzők három hetet kapnak a kézirat átdolgozására. A szerkesztő önállóan hoz döntést a kisebb átdolgozásokról, a nagyobbak esetében pedig ismételten egy vagy több bírálót (ha lehetséges, az eredeti bíráló(k)at) kér fel véleményezésre.

 

Fellebbezés a szerkesztői döntés ellen

A szerzők a kéziratukkal kapcsolatos döntések ellen írásban fellebbezhetnek. Joguk van fellebbezni minden, a beadványukkal kapcsolatos, igazságtalannak vélt döntés ellen. A fellebbezésben, kérjük, írják le részletesen a fellebbezés jellegét, és jelezzék, miért tartják igazságtalannak a döntést. A levelet a döntés kézhezvételét követő tíz napon belül kell elküldeni a főszerkesztőnek. A főszerkesztő átnézi a beadvánnyal kapcsolatos összes releváns dokumentumot, konzultálhat az érintett szerkesztőkkel és bírálókkal, és a döntés meghozatala előtt új bírálót jelölhet ki a kézirat értékelésére. A főszerkesztő döntése végleges.

Az elfogadott kéziratokat a szerkesztőség kapja meg, majd megkezdődik azok közlésre való előkészítése. Ez a folyamat nyelvi lektorálást, formai szerkesztést, tördelést és korrektúrát foglal magába.

 

Formai szerkesztés és közlésre való előkészítés

A kéziratok szövege nyelvi lektorálást követően formai szerkesztésre kerül, biztosítandó, hogy a nyelvezet világos és a nem a témában kutató olvasó számára is megfelelő, az ábrák közérthetőek, és a hivatkozások helyesek legyenek. A szerzők lehetőséget kapnak rá, hogy jóváhagyják a lektorálás és formázás során végzett változtatásokat, illetve szükség szerint maguk is apróbb változtatásokat eszközöljenek; nagyobb módosítások ebben a szakaszban már nem végezhetők. Az átnézett változat visszaküldésére a kézhezvételt követően egy hét áll rendelkezésre.

Következő lépésben a lektorált kéziratok tördelésre kerülnek. A tördelt változatot szintén eljuttatjuk a szerzőkhöz; ezek átnézésére, véleményezésére ismét egy hetet kapnak. Ebben a szakaszban csak kisebb javítások, például gépelési hibák és az elrendezés korrekciója végezhetők. Az ábrákat gondosan ellenőrizni kell. A végleges, javított tördelt változatot csak külön kérésre küldjük ismét vissza a szerzőknek. A közzétételre történő jóváhagyás után már nem lehet változtatásokat eszközölni a tördelt állományban.

A szerzőket értesítjük, amint cikkük online megjelenik. A cikkek az újság honlapján szabadon hozzáférhetők és a Creative Commons Attribution Licence feltételeinek megfelelően terjeszthetők. A szerzők a végleges, publikált változatot elhelyezhetik intézményi vagy személyes archívumokban is.

 

Irányelvek

Nyílt hozzáférés, szerzői jog és archiválás

A Communicationes Archaeologicae Hungariae folyóiratban megjelent cikkek teljes mértékben nyílt hozzáférésűek: a megjelenést követően azonnal szabadon olvashatók, letölthetők és megoszthatók. A szerzői jogok a szerzők tulajdonát képezik, akik csupán az első közlés jogát adják át a folyóiratnak. Minden megjelent munka egyidejűleg a Creative Commons Attribution License védelme alatt is áll, amely lehetővé teszi felhasználásukat, terjesztésüket és sokszorosításukat bármilyen médiumban az eredeti mű megfelelő hivatkozása mellett. Minden felhasználónak ingyenes, visszavonhatatlan, az egész világra kiterjedő és örökös hozzáférési joga és engedélye van saját műve másolására, felhasználására, terjesztésére, továbbítására és nyilvános bemutatására, valamint származékos művek készítésére és terjesztésére bármilyen digitális adathordozón, bármilyen felelős céllal, a szerzőség megfelelő feltüntetése mellett; emellett kis példányszámban nyomtatott példányokat is készíthet személyes használatra. (A 2024 előtt megjelent számok szerzői jogi információi helytelenek, és minden szám a jelenlegi CC licenc alatt áll, amely nem követeli meg a szerzői jogtulajdonos vagy a kiadó engedélyét az újrafelhasználáshoz.)

Az első publikálást követően a megjelent művek teljes változata megfelelő szabványos elektronikus formátumban azonnal legalább egy olyan online repozitóriumban is elhelyezésre kerül, amelyet egy olyan tudományos vagy oktatási intézmény támogat, amely nyílt hozzáférés, korlátlan elérés, átjárhatóság és hosszú távú archiválás biztosítására törekszik.

 

Utólagos korrekcióhoz kapcsolódó irányelvek

A közzétett tanulmány a nyilvános tudásanyag részét képezi; nem módosítható vagy távolítható el (lásd a cikkek visszavonására vonatkozó szabályzatot). Helyesbítésre akkor kerülhet sor, ha egy közzétett munka olyan jelentős hibát tartalmaz, amely például annak pontosságát érinti. Kisebb hibák, például elírások javítása általában nem lehetséges. A helyesbítések errata vagy corrigenda néven kerülnek közlésre; a vonatkozó döntést mindkét esetben a szerkesztők hozzák meg. Az erratum vagy a corrigendum csatolásra kerül az eredeti cikkhez az interneten.

Az erratum a folyóirat által a szerkesztés vagy a közlésre való előkészítés során elkövetett hiba javítása. A szerzőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy a hibajavítást a közzététel előtt jóváhagyják.

A corrigendum a szerző(k) által elkövetett hiba javítása.

 

Plagizálással kapcsolatos irányelvek

Minden plágiumgyanús kézirat és plagizálásra irányuló felvetés alaposan és egyedileg kerül kivizsgálásra. A plágium gyanújának ellenőrzésére a Turnitin alkalmazást használja a szerkesztőség.

Beadott kézirat esetén: Ha a szerkesztőség plágiumgyanúra vonatkozó információhoz jut, a bejelentést tudomásul veszi és minden vonatkozó dokumentációt, illetve esetleges bizonyítékot beszerez. Ezeket a szerkesztők vizsgálják meg, hogy megállapítsák, történt-e plagizálás, és ha igen, az milyen mértékű.

Ha a kézirat vagy annak egy része plagizált, a főszerkesztő tájékoztatja a szerzőt, hogy a kéziratot ezen okból elutasítja.

Ha a plágium mértéke csekély, és a szerkesztők megállapítják, hogy a szerző(k) nem szándékosan plagizált(ak), nem tesznek további lépéseket. Ha a plágium kiterjedt vagy a szerző(k) elismeri(k) azt, a főszerkesztő tájékoztatja a szerzők intézményeit a jogsértésről, eljuttatva hozzájuk a benyújtott, plágiumot tartalmazó anyagot, egyben értesíti a szerzőket arról, hogy intézményeiket tájékoztatták, és hogy a Communicationes Archaeologicae Hungariae a jövőben nem fogad be tőlük kéziratot.

A plágiumgyanús esetet bejelentő bírálót is tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről.

Megjelent cikk esetén: Ha a szerkesztőség plágiumgyanúra vonatkozó információhoz jut, a bejelentést tudomásul veszi és minden vonatkozó dokumentációt, illetve esetleges bizonyítékot beszerez. Ezeket a szerkesztők vizsgálják meg a szerkesztőbizottság illetékes tagjával együtt, hogy megállapítsák, történt-e plagizálás, és ha igen, az milyen mértékű.

Ha a plágium mértéke csekély, és a szerkesztők megállapítják, hogy a szerző(k) nem szándékosan plagizált(ak), akkor a plágiumot tartalmazó cikk a plágium alapjául szolgáló munkára való megfelelő hivatkozást tartalmazó nyilatkozattal együtt kerül közzétételre az interneten.

Ha a plágium kiterjedt vagy a szerző(k) elismeri(k) azt, a cikk visszavonásra kerül és helyette egy, az eredeti szerző(ke)t elismerő nyilatkozat kerül közzétételre. A főszerkesztő tájékoztatja a szerzők intézményeit a jogsértésről, eljuttatva hozzájuk a benyújtott, plágiumot tartalmazó anyagot, egyben értesíti a szerzőket arról, hogy intézményeiket tájékoztatták, és hogy a Communicationes Archaeologicae Hungariae a jövőben nem fogad be tőlük kéziratot. Az eredeti szerző(k) és kiadó is tájékoztatásra kerülnek, valamint a plágiumgyanús esetet bejelentő olvasót is tájékoztatjuk a vizsgálat eredményéről.

 

Megjelent tanulmány visszavonására vonatkozó irányelvek

A közzétett cikkeknek fenn kell maradniuk és változatlan formában kell fennmaradniuk. Kivételes körülmények között azonban, például pl. plágium (lásd Plágiumra vonatkozó irányelvek), redundáns közlés, szerzői jog megsértése esetén, vagy ha a megjelent mű jelentős hibát tartalmaz, vissza kell vonni azt. A visszavonás szükségességét a szerkesztők határozzák meg a COPE folyamatábrái szerinti iránymutatások alapján.

 

Adatvédelmi irányelvek

A folyóirat regisztrált és nem regisztrált felhasználóitól kizárólag a lektorált folyóiratok szokásos működésének körébe tartozó adatokat gyűjtünk, melyek lehetővé teszik a szerkesztési folyamat során történő kommunikációt, tájékoztatják az olvasókat a tartalom szerzőségéről és szerkesztéséről, illetve lehetővé teszik az olvasói magatartásra vonatkozó összesített adatok gyűjtését, valamint a tudományos kommunikáció geopolitikai és társadalmi elemeinek nyomon követését.

A folyóirat szerkesztősége ezeket az adatokat kizárólag a folyóirat kiadása és fejlesztése során végzett munkája irányításához használja fel.

A folyóirat szerkesztésében részt vevők igyekeznek megfelelni az adatvédelemre vonatkozó ágazati szabványoknak, beleértve az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) az "érintettek jogaira" vonatkozó rendelkezését, amely magában foglalja a) a jogsértésről szóló értesítést; b) a hozzáférési jogot; c) az elfeledtetéshez való jogot; d) az adatok hordozhatóságát; és e) a beépített adatvédelmet. A GDPR lehetővé teszi az "adatok hozzáférhetőségéhez fűződő közérdek" elismerését is, ami különösen fontos azok számára, akik a tudományos publikálás nyilvános nyilvántartásának a lehető legnagyobb integritással történő fenntartásában vesznek részt.

 

Adatvédelmi nyilatkozat

A folyóirat weboldalán megadott neveket és e-mail címeket kizárólag a folyóirattal kapcsolatos, fentiekben megadott célokra használjuk fel, és azokat semmilyen más célra vagy más fél számára nem bocsátjuk rendelkezésre.

 

Publikációs etikával és a publikációs hanyagsággal kapcsolatos nyilatkozat

A Communicationes Archaeologicae Hungariae publikációs etikai és a publikációs hanyagságról szóló nyilatkozata megfelel a COPE irányelveinek, a Folyóiratszerkesztők magatartási kódexe és legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatásoknak [Code of Conduct and Best Practice Guidelines for Journal Editors], valamint a Folyóiratkiadók magatartási kódexének [Code of Conduct for Journal Publishers].

 

A FŐSZERKESZTŐ FELELŐSSÉGE ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Közzététellel kapcsolatos döntések

A főszerkesztő gondoskodik arról, hogy minden benyújtott, publikálásra szánt szaktanulmány legalább két, az adott terület szakértőinek számító bíráló által végzett kettős vak szakértői értékelésen menjen keresztül. A szakértői bírálatot nem igénylő írások (pl. könyvismertetők) a szerkesztőség legalább egy tagja által végzett teljes körű szerkesztői bírálaton esnek át. Az adott szám tartalma a folyóirathoz benyújtott kéziratok közül a főszerkesztő döntése alapján kerül kiválasztásra. A döntést mindig a dolgozat fontossága, eredetisége, érvényessége és érthetősége, a folyóirat tematikájához való kapcsolódása és a bírálók észrevételei alapján kell meghozni a szerzők faji hovatartozására, nemére, szexuális irányultságára, etnikai származására, állampolgárságára, vallási meggyőződésére, politikai filozófiájára vagy intézményi hovatartozására való tekintet nélkül. A főszerkesztő a végső döntés meghozatala során konzultál más szerkesztőkkel vagy bírálókkal.

A főszerkesztő korlátlan hatáskörrel rendelkezik a folyóirat teljes szerkesztői tartalma és a tartalom közzétételének időzítése felett.

A közlésre irányuló döntés meghozatalában a rágalmazáshoz, a szerzői jogok megsértéséhez és a plágiumhoz kapcsolódó jogi követelményeknek való megfelelés szempontjai egyaránt érvényesítésre kerülnek.

 

Titoktartás

A szerkesztők és a szerkesztőségi munkatársak a benyújtott kézirattal kapcsolatos semmilyen információt nem adhatnak ki másnak, csak a megfelelő szerző(k)nek, a bírálóknak, a potenciális bírálóknak, más, a szerkesztőség munkáját segítő tanácsadóknak és adott esetben a kiadónak.

 

Közzététel előtti adatvédelmi záradék

A szerkesztők és a szerkesztőbizottság tagjai a szerzők kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem használhatják fel a benyújtott kéziratban közölt, nem publikált információkat saját kutatási céljaikra.

 

Vizsgálatokban való részvétel és együttműködés

Amennyiben egy benyújtott kézirattal vagy publikált dolgozattal kapcsolatban etikai aggályok merülnek fel, a szerkesztők a kiadóval közösen válaszlépéseket tesznek. Minden etikátlan publikációs magatartásra vonatkozó bejelentés kivizsgálásra kerül még akkor is, ha az évekkel a közzététel után derül ki. A szerkesztők a COPE folyamatábráit követik a feltételezett helytelen magatartás eseteinek kezelésében. Ha az etikai aggály megalapozottnak bizonyul, a folyóiratban helyesbítő, aggályosnak nyilvánító vagy más vonatkozó nyilatkozat kerül közzétételre vagy a tanulmány visszavonásra kerül.

 

A BÍRÁLÓK FELELŐSSÉGE ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Hozzájárulás a szerkesztői döntésekhez

A szakértői véleményezési folyamat segíti a szerkesztőket a szerkesztői döntések meghozatalában, illetve a szerzőkkel folytatott szerkesztői kommunikáció révén segítheti a szerzőket kézirataik javításában. A szakmai bírálat a hivatalos tudományos kommunikáció lényeges eleme.

Pontosság

Bármely felkért bírálónak, aki úgy érzi, hogy nem alkalmas a kéziratban közölt kutatás áttekintésére, vagy tudja, hogy annak határidőre történő áttekintését nem tudja elvégezni, értesítenie kell a szerkesztőt és vissza kell utasítania a bírálatra való felkérést.

Titoktartás

A bírálatra beérkezett kéziratok bizalmas dokumentumok, és ekként kell kezelni őket; nem mutathatók meg másnak és nem beszélhetők meg másokkal, kivéve, ha a főszerkesztő erre engedélyt ad (ez csak kivételes és különleges körülmények között történhet meg). Ez vonatkozik azon a meghívott bírálókra is, akik visszautasítják a bírálati felkérést.

Objektivitási normák

A bírálatokat objektíven kell végezni; az észrevételeket világosan, a kritikát alátámasztó érvekkel együtt kell megfogalmazni, hogy a szerzők felhasználhassák azokat a kézirat javítására. A személyes kritika nem megengedett.

Források feltüntetése

A bírálóknak azonosítaniuk kell azokat a releváns megjelent közléseket, amelyeket a szerzők nem idéztek. Minden korábban már közölt megfigyelést, levezetést vagy érvet, amelyre a kéziratban hivatkozás történik, ki kell emelni és csatolni kell a megfelelő hivatkozást. A bírálónak értesítenie kell a szerkesztőket a vizsgált kézirat és bármely más (közölt vagy közöletlen), nem hivatkozott kézirat közötti jelentős hasonlóságról vagy átfedésről, amelyről személyes tudomása van.

Közzététel előtti adatvédelmi záradék

A benyújtott kéziratban közölt, nem publikált anyagot a bíráló nem használhatja fel saját kutatásában a szerzők kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül. A szakértői értékelés során szerzett bizalmas információkat vagy ötleteket bizalmasan kell kezelni, azokat a bíráló nem használhatja személyes előnyszerzésre. Ez vonatkozik azon a meghívott bírálókra is, akik visszautasítják a bírálati felkérést.

 

SZERZŐI FELELŐSSÉG ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Tartalomra vonatkozó normák

Az elsődleges kutatások szerzőinek pontos leírást kell készíteniük az elvégzett munkáról és annak eredményeiről, valamint jelentőségének objektív megítéléséről. A kéziratnak eléggé részletesnek kell lennie és minden megfelelő hivatkozást tartalmaznia kell ahhoz, hogy a kutatás vagy levezetés megismételhető legyen. A szemlecikkeknek pontosnak, objektívnek és átfogónak kell lenniük, míg a szerkesztői „véleményt” vagy nézőpontot tartalmazó cikkek esetében egyértelmű megjelöléssel kell kiemelni azok jellegét. A szándékoltan pontatlan állítások etikátlan, így elfogadhatatlan magatartásnak minősülnek.

Adatelérés és adatmegőrzés

A szerzők felkérést kaphatnak arra, hogy a kézirattal együtt adják át a tanulmányuk nyers adatait is a szerkesztőségi felülvizsgálathoz, és amennyiben lehetséges, készüljenek fel arra, hogy az adatokat nyilvánosan is hozzáférhetővé tegyék. A szerzőknek minden esetben biztosítaniuk kell az adatok hozzáférhetőségét más illetékes szakemberek számára a publikálást követő legalább tíz évben (lehetőleg intézményi vagy témaalapú repozitóriumon vagy más adatbankon keresztül), feltéve, hogy a résztvevők adatvédelme biztosított és nincs olyan adatvédelmi kitétel, amely kizárná a kérdéses adatok kiadását.

Eredetiség, plágium és a források feltüntetése

A szerző felel azért, hogy a benyújtott munka teljesen eredeti legyen, illetve abban a másoktól származó ötletek és/vagy szavak megfelelően idézésre kerüljenek. A kéziratban közölt munka jellegét meghatározó egyéb publikációkat is fel kell tüntetni. A plágiumnak számos formája van; ilyenek a más munkájának a szerző sajátjaként való feltüntetése, a más munkájából jelentős részek feltüntetés nélkül, változatlan vagy átfogalmazott formában való átvétele, illetve a mások által végzett kutatások eredményeinek sajátként való feltüntetése. A plágium minden formája etikátlan publikációs magatartást jelent és elfogadhatatlan.

Többszörös, másolatnak minősülő, redundáns vagy egyidejű benyújtás és közzététel

Tilos több, lényegében ugyanazt a kutatást leíró tanulmányt egynél több folyóiratban vagy elsődleges kiadványban közzétenni. Ezért a szerzők nem nyújthatnak be olyan kéziratot, amelyet egy másik folyóiratban már közzétettek. Egy kézirat egyidejűleg több folyóirathoz történő benyújtása etikátlan publikációs magatartás és elfogadhatatlan.

A tanulmány szerzősége

Csak az tekinthető a tanulmány szerzőjének, aki jelentősen hozzájárult a közölt tanulmány koncepciójának kidolgozásához, tervezéséhez, kivitelezéséhez vagy értelmezéséhez. Mindazokat, akik jelentős mértékben hozzájárultak a közölt munka létrejöttéhez, társszerzőként kell feltüntetni. A levelező szerző felelőssége gondoskodni arról, hogy a szerzők listáján minden közreműködő társszerző szerepeljen, illetve ne jelenjen meg olyan személy, aki ennek a feltételnek nem felel meg. A levelező szerzőnek azt is kötelessége ellenőrizni, hogy minden társszerző jóváhagyta-e a tanulmány végleges változatát és hozzájárult-e annak közzétételre történő benyújtásához.

Nyilvánosságra hozatal és összeférhetetlenség

A műhöz kapcsolódó pénzügyi támogatás minden forrását nyilvánosságra kell hozni (beleértve a pénzügyi forrás azonosítóját vagy egyéb hivatkozási számot, ha van ilyen).

A megjelent munkában észrevett alapvető hibák

Ha a szerzők saját, már közzétett munkájukban jelentős hibákat vagy pontatlanságokat fedeznek fel, kötelesek haladéktalanul értesíteni a folyóirat szerkesztőit vagy a kiadót és együttműködni velük a tanulmány javításában vagy visszavonásában. Ha a kiadó vagy a szerkesztők harmadik féltől értesülnek arról, hogy egy közzétett munka jelentős hibát vagy pontatlanságot tartalmaz, akkor a szerzők kötelessége, hogy haladéktalanul kijavítsák vagy visszavonják a tanulmányt vagy a folyóirat szerkesztői számára megfelelő bizonyítékot szolgáltassanak annak helyességéről.

A források feltüntetése

A szerzőknek gondoskodniuk kell mások felhasznált munkájának megfelelő feltüntetéséről és hivatkozniuk kell azokra a publikációkra is, amelyek befolyásolták vagy meghatározták a közölt munka jellegét. A magánjelleggel (beszélgetés, levelezés vagy harmadik féllel folytatott megbeszélés révén) szerzett információkat nem szabad felhasználni vagy közölni az adatközlő kifejezett írásos engedélye nélkül. A szerzők nem használhatják fel a bizalmas feladatok ellátása, például kéziratok vagy támogatási kérelmek bírálata során szerzett információkat, hacsak nem rendelkeznek a vonatkozó szerző(k) kifejezett írásbeli engedélyével.

Szakmai értékelés

A szerzők kötelesek részt venni a szakmai értékelés folyamatában és teljes mértékben együttműködni oly módon, hogy haladéktalanul válaszolnak a szerkesztők pontosításra, valamint az etikai jóváhagyás és a szerzői jogi engedélyek igazolására irányuló kéréseire. Az Amennyiben az első döntés „átdolgozás szükséges” minősítéssel zárul, a szerzőknek szisztematikusan, pontról pontra és időben kell reagálniuk a bírálók észrevételeire, átdolgozva és a megadott határidőn belül újra benyújtva kéziratukat.

 

A KIADÓ FELELŐSSÉGE ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az etikátlan kiadói magatartás kezelése

Feltételezett vagy bizonyított tudományos kötelességszegés, tisztességtelen publikálás vagy plágium esetén a kiadó a szerkesztőkkel szorosan együttműködve minden megfelelő intézkedést megtesz a helyzet tisztázása és a kérdéses cikk módosítása érdekében. Ez magában foglalja az azonnali helyesbítés, pontosítás vagy (legsúlyosabb esetben) az érintett munka visszavonásának kötelezettségét. A kiadó a szerkesztőkkel együtt megtesz minden ésszerű lépést az kutatási visszaélést tartalmazó munkák felismerésére és közzétételük megakadályozására; semmilyen körülmények között nem bátorítja az ilyen jellegű visszaélést és tudatosan küzd az ellen, hogy megtörténhessen.

A folyóirat tartalmának hozzáférhetősége

A kiadó elkötelezett a tudományos kutatások eredményeinek állandó elérhetősége és megőrzése mellett; a hozzáférhetőséget különféle szervezetekkel való együttműködés és saját digitális archívumának fenntartása révén biztosítja.