AZ 1990 UTÁN KÖZIGAZGATÁSI ÖNÁLLÓSÁGOT ELNYERT TELEPÜLÉSEK ÚTJAI MAGYARORSZÁGON

Absztrakt

A közigazgatási változások számos módon hathatnak a települések életére. Az elmúlt két és fél évtizedben változások következtek be a közigazgatási szintek mindegyikén. Mintegy tucatnyi település megyét váltott, az újonnan létrehozott járások pedig, az alsószintű kapcsolatok számára jelentenek új kihívásokat. Közismert tény a rendszerváltozás utáni várossá nyilvánítások nagy száma, ezzel a geográfiai szakirodalom is bőségesen foglalkozik. A települések közigazgatási önállósága, annak elnyerése is csaknem száz települést érint, ugyanakkor ennek geográfiai hátterével a hazai szakirodalom még kevésbé foglalkozott. Az 1990-es évek előtti időszak esetében a közigazgatási önállóság elvesztése jelentette a legfőbb problémát, ám e folyamat 1989-ben befejeződött, azóta csak új településekről beszélhetünk, megszűnőkről nem. E tanulmány az 1990 óta közigazgatási önállóságot nyert települések útjait követi nyomon néhány tényező alapján. Elsősorban az a célja, hogy bemutassa, hogy mennyire heterogén településállományról van szó mind méret, mind az önállósodás oka, mind a dinamika, funkció és jelleg szempontjából. A tanulmány során az egyes települések egyedi útjaira nem térünk ki, az önállósodás egyedi okainak feltárása, illetve annak értékelése, hogy mennyire sikeresek, mennyire elégedettek e települések az önállósággal, messze meghaladnák e dolgozat kereteit.

A kutatás adatbázisát a Helységnévtárak adatai alapján azon települések vizsgálata adta, melyek közigazgatási önállóságukat 1990 után nyerték el Magyarországon. A települések népességszámát, népességszám-változási mutatóit elemeztük a legegyszerűbb matematikai-statisztikai módszerekkel. Emellett a települési önkormányzatok helyzetét, a kiválással való elégedettséget vizsgáltuk és megkíséreltük elhelyezni ezen településeket a hazai településhálózaton belül.