ZÖLDTERÜLETEK BUDAPESTEN
Absztrakt
A II. világháborút követően mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban elsősorban az építészek, településfejlesztők- és tervezők különítették el és használták a városi zöldterület fogalmát. Az elkülönítés alapja a területhasználat volt. Az 1990-ben elfogadott német területhasználati rendelet nem sorolja a városi zöldterületekhez sem a vízfelületeket, sem az erdőket (Kratke 1995). Hazánkban a 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet rögzíti a városok terület-felhasználásának különböző funkcionális kategóriáit (OTÉK). A fővárosra vonatkozó terület-felhasználási kategóriákban a zöldfelületi területek és természetközeli területek együttesen jelentik a zöld-, vagy más szóval szabadterületeket. A zöldfelületi területek a városi parkokat, közparkokat, szabadtéri sportterületet és egyéb kondícionáló zöldfelületeket, a természetközeliek pedig turisztikai erdőt, védőerdőt és cserjés-gyepes-ligetes területeket jelentik. Ez alapján a 2011-ben elfogadott Budapest városfejlesztési koncepciója 8639,3 hektár városi zöldterülettel számol, ez a főváros területének 16,5 százaléka.