A MISKOLCI AGGLOMERÁCIÓ KISVÁROSAI

Absztrakt

Az urbanizáció egyes szakaszainak és elemeinek kutatása, az egyre összetettebb térbeli moz­gások és időbeli eltolódások eredményeként, a hazai nagyvárosok esetében sem egy­szerű. A tágabban értelmezett urbanizáció a leglátványosabb változást a nagyobb vá­rosok és környezetük viszonylatában zajló centralizáció (agglomeráció) és decentrali­záció (szuburbanizáció) révén valósítja meg. Az elmúlt évtizedek kutatásainak egyik ne­uralgikus pontja az agglomerálódás és a szuburbanizálódás kettős folyamatának el­kü­lönítése egy adott nagyváros szuburbán-agglomerációs terében, azaz a népesség, a gaz­daság és a kultúra településhálózaton belüli átrendeződésének vizsgálata (Enyedi 1984, Dövényi – Kovács 1999, Tímár 2006 stb.). A miskolci agglomeráció kisvárosainak tanulmányozása e tekintetben is fontos, egyrészt a szuburbanizációs-agg­lo­me­rá­ci­ós folyamatok specifikumainak, másrészt a kisvárosok térszerkezeti-funkcionális helyze­tének feltárása érdekében. A Miskolchoz kapcsolódó szuburbanizációs folyamatok as­pektusából készült tanulmányok (pl. Bajmócy 2006, Hardi 2012, Kristóf 2013, Kókai 2012 stb.), valamint az agglomerációs-vonzáskörzeti kutatások (Lőcsei 2004, Kőszeg­falvi 1999, Szalkai 2010, Bajmócy 2009 stb.) egyaránt rávilágítanak arra a tényre, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok súlypontjai megváltoztak. E súlypont napjaink­ra a KSH által lehatárolt miskolci agglomeráció déli településeire tolódott, illetve a jövőben észak­kelet felé kibővülhet. Mindez a miskolci agglomerációs-szuburbanizációs tér át­struk­turálódását, kisvárosainak társadalmi, demográfiai, gazdasági és funkcionális dif­fe­renciálódását eredményezte. A Miskolc vonzásában lévő kisvárosok sajátosan kettős sze­repben (szorításban) jelennek meg. A nagyváros erősen hat rájuk, miközben ők ma­guk is rendelkezhetnek vonzáskörzettel. A tanulmány alapcélkitűzése, az alábbi kér­dések megválaszolása: Mely erőforrások (Miskolc, ill. saját vonzáskörzetük) dominán­sak a miskolci agglomeráció kisvárosaiban? Feltehető, hogy erőforrásaikat körzetük­ből gyarapítják, onnan táplálkoznak, miközben ők maguk a nagyvárost táplálják. Vagy mégsem? Ha a központi nagyváros hatása domináns, akkor valóban lényegesen jobb helyzetben vannak-e a miskolci agglomeráció kisvárosai, mint az őket körülvevő vagy a nagyvárostól távolabb eső települések? A mennyiségi növekedés mellett a minő­ségi elemek is gyarapodtak-e? Csak a népességet vagy a gazdasági tevékenységet is kon­centrálják? Funkcionális helyüket tekintve szolgáltató kisvárosokká tudtak-e válni, meg­felelve a kisvárosban és vonzáskörzeteikben élők elvárásainak? A népességgyarapo­dáson alapuló városodás mellett megjelentek-e a városiasodás elemei, s meg tudják-e tartani a kitelepülteket?