ADALÉKOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG APRÓ- ÉS TÖRPEFALVAINAK TÁRSADALMI JELLEMZŐIHEZ KÓKAI SÁNDOR
Absztrakt
A hazai településhálózat egyik leggyakrabban vizsgált csoportja az ötszáz főnél alacsonyabb népességszámot tömörítő apró- és törpefalvak. Közismert tény, hogy Magyarország településállományának 1/3-a tartozik az apró- és törpefalvak kategóriájába. Ugyanakkor az össznépesség alig 2,8%-ának adnak otthont. Mindezek ellenére kiemelt figyelem irányul lakóinak társadalmi-gazdasági helyzetére, a települési tér változásaira, a földrajzi környezet átalakulására vagy éppen az ott élők életmódjának, illetve jövőképének várható tendenciáira. E témakörök mindegyike külön-külön is könyvtárnyi, kiváló összegző és résztanulmányokat megjelenítő szakirodalommal rendelkezik (pl. Beluszky – Sikos 1982, Tóth 1989, 1999, 2011, G. Fekete 2007, 2008, 2009, Pénzes 2010, 2011, Dövényi 2003, Bajmócy – Balogh 2002, Csapó 1999, Beluszky – Kovács 2011, Gulyás 2008 stb.), bizonyítva, hogy a kutatók számára sem közömbös milyen folyamatok zajlanak apró- és törpefalvainkban, legyenek azok az agglomerációkban (Tóth 1999) vagy a határmentén (pl. G. Fekete 2009, Csapó 1999 stb.). E településcsoport differenciálódása az egyes belső törésvonalak mentén térben és időben folyamatosan zajlik, változnak azok a határ- és választóvonalak, amelyek elérése minőségileg és mennyiségileg új helyzetet eredményez. Tanulmányomban az elmúlt évtizedben lezajlott társadalmi változások statisztikai adatokkal reprezentálható változásainak – koránt sem teljes – bemutatására és elemzésére törekszem Északkelet-Magyarországon. A vizsgált települések száma (184 db), inhomogenitása, eltérő földrajzi környezete és területi differenciáltsága lehetőséget biztosít a regionális sajátosságok kiemelésére megyei, kistérségi és lokális viszonylatokban egyaránt.