H. Cornelius Agrippa von Nettesheim a pogányok isteneiről, az égitestek lelkeiről, az értelmekről és a daimónokról
Titkos bölcselet, III. könyv, 14–16. fejezet
DOI:
https://doi.org/10.63872/RGYG2464Kulcsszavak:
reneszánsz mágia, ascensio, antik istenek, égitestek lelkei, értelmek, daimónokAbsztrakt
A jelen forrásközlés részlet Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim De occulta philosophia (A titkos bölcselet) című művének harmadik könyvéből, amelynek végső célkitűzése az emberi lélek ascensiója, felemelkedése, illetve felemelése Istenhez, tehát egyfajta „gyakorlati misztika”. A szerző az egész könyvet nemcsak a reneszánsz mágia kézikönyvének szánta, de egyben vissza kívánta állítani a magus és a magia kifejezések azon feltételezett antik jelentését, amely szerint azok a természet titkait alaposan ismerő bölcset és az ő tudományát jelölték, negatív konnotációk nélkül. Noha számos antik, középkori és kortárs irodalmi és filozófiai művet beépít enciklopédiájába, mégis eredeti ismeretelméleti szempontot képvisel, amennyiben a legmagasabb tudást csak az arra rátermettek, tehát a lelkükben megtisztultak szerezhetik meg, továbbá minden tanulási folyamat a felemelkedés útjának rendelődik alá. A közölt fejezetek az antik isteneket, az égitestek lelkeit, az értelmeket és a daimónokat tárgyalják a reneszánsz mágus szemszögéből.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.