Szerepváltozás, erőszak és irodalmi hagyományok Ovidius Hecuba-történetében

(Met. XIII. 404–575)

Absztrakt

A tanulmány az ovidiusi Metamorphoses Hecuba-történetét (XIII. 404–575) vizsgálja, különös tekintettel az epizódban megjelenő szerepváltozásokra és a különböző irodalmi hagyományok keveredésére. Az elemzett szöveg végigkíséri, ahogy Hecuba trójai királynőből rabnővé, majd állattá válik, a sorozatos traumák hatására elveszíti emberi mivoltát. Az elemzés bemutatja, hogyan kapcsolódik az epizód a gyászbeszéd, az eposz és a tragédia hagyományához, valamint hogyan jelenik meg benne a női nézőpont, illetve a hang és a látvány kettőse mint poétikai szervezőelv. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Hecuba fizikai átváltozása beilleszthető a történetet végigkísérő szerepváltozásainak sorába, hiszen végső soron felfogható személyiségének megsemmisüléseként. Továbbá kiemeli a beszéd központi szerepét az epizódban: a beszéd a cselekvőképesség megtestesítőjeként jelenik meg, elvesztése pedig a fizikai átváltozás nyelvi megvalósulásaként.