Tradíció és modernség az Ungarische Jahrbücher nyelvészeti írásaiban
2. A funkcionális szemlélet kibontakozása a berlini műhelyben
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.3.347Kulcsszavak:
történeti-összehasonlító nyelvészet, funkcionális-kontrasztív megközelítés, kognitivizmus, Ungarische Jahrbücher, BerlinAbsztrakt
A 20. század érdekes változásokat hozott a bölcsészettudományban. Az összehasonlító-történeti nyelvészet elérte a csúcsát, és a paradigma keretei elkezdtek szétesni. Ma a következő tendenciát láthatjuk: a fő irányzatokat – legalábbis egy ideig – átvették a formális elméletek: a strukturalizmus és a generativizmus. A magyar nyelvészet fő áramlata a német eredetű volt, és igyekezett kapcsolódni a Saussure és Chomsky által kialakított irányzatokhoz. A funkcionális-kontrasztív megközelítést sokáig elhanyagolták, de végül a kognitív megközelítés érvényesült. Ennek a fejlődésnek nagyon fontos inkubátora volt a berlini Magyar Nyelvi Intézet. Dolgozatom a tevékenységére fókuszál az Ungarische Jahrbücher folyóiratban megjelent tudományos cikkek tükrében.
##submission.downloads##
Megjelent
Verziók
- 2019-12-07 (2)
- 2019-12-07 (1)
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Rita Hegedűs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
