A szláv nazális magánhangzót képviselő jövevényszavak átvételének idejéről és egy számítási próbáról
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.3.271Kulcsszavak:
denazalizáció, szláv jövevényszavak, kormeghatározás, adatoltságon alapuló számítási próba, szláv nazális magánhangzókAbsztrakt
Jelen írás egyik témája a szláv nazális magánhangzók (ę, ǫ) denazalizációjának ideje, és ennek megfelelően a magyar szláv jövevényszavak átvétele, amelyek ma is tanúskodnak ezen nazálisok létezéséről (rend, gomba stb.). A szerző áttekinti a hagyományos szlavisztika és a magyar történeti nyelvészet közös következtetését, és bemutatja, miért és hogyan vitatja ezt a következtetést Zoltán András, a budapesti egyetem szlavisztika professzora. A cikk másik, az elsőhöz szorosan kapcsolódó témája egy olyan számítási módszer, amelyet egy szegedi szlavista, Kocsis Mihály javasolt a szláv nazális magánhangzók létezését tükröző magyar kölcsönszavak átvételi ideje alapján. Jelen szerző azt állítja, hogy ez a kísérlet nem lehetett sikeres és meggyőző a fennmaradt ómagyar (9–14. századi) szövegek csekély száma és korlátozott terjedelme miatt.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 László Horváth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.