Közmondás vagy szállóige a Nem kell mindig kaviár?
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2024.2.183Kulcsszavak:
frazeológia, közmondás, szállóige, helyzetmondat, magyar nyelv, német nyelv, angol nyelvAbsztrakt
A Magyar közmondások nagyszótárában (és előzményében, a Magyar közmondástárban) a Nem kell mindig kaviár frazeologizmus ʼnem kell mindig a legjobb, a legdrágább, legfinomabbʼ jelentésben szerepel (T. Litovkina 2005: 324, 2010: 324). Más nagyobb magyar frazeográfiai és parömiográfiai munkákban (Forgács 2003, Ujváry [2003], Bárdosi 2015, Szemerkényi 2019) nem jelenik meg, pedig a kaviár szó 1783 óta adatolt a magyarban (TESz. 2: 413, ÚESz.). A frazeologizmus, amit Johannes Mario Simmel „Es muss nicht immer Kaviar sein” című regényéből készült, Magyarországon 1982-ben bemutatott tévéfilmsorozat terjesztett el, inkább szállóige vagy szállóige eredetű helyzetmondat, mintsem közmondás. Felmérésem tanúsága szerint nem tekinthető általánosan elterjedtnek, de nem mutatja a közmondás formai jegyeit sem, például a p → q logikai szerkezetet. A német eredetinek a német frazeográfiai irodalomban (Duden 2002: 392, Duden 2017: 403) megadott jelentése megfelel a T. Litovkina megadta jelentésnek. A kaviár komponens meglehetősen ritkán fordul elő az európai proverbiumkincsben, bár nem teljesen ismeretlen. Az angolban elterjedt caviar(e) to the general frazeologizmus szintén ismert szerző, Shakespeare tollából származik.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szilárd Tibor Tóth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
