Kettős tagadás a nagybörzsönyi német nyelvjárásban
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2024.1.55Kulcsszavak:
német nyelvjárás, szintaxis, tagadószó, kettős tagadás, nyelvjárási szigetAbsztrakt
Tanulmányunkban a tagadás nyelvi kifejezésmódjait vizsgáljuk a nagybörzsönyi német nyelvjárásban. Először az egyszerű tagadás formáit elemezzük, majd az ún. kettős tagadás nyelvjárási megjelenési formáit. A kettős tagadás esetünkben azt jelenti, hogy több tagadószó is előfordulhat egy mondaton belül, de ezek nem oltják ki egymás jelentését, hanem éppenhogy erősítik egymást. Ezt a nyelvi formát a német nyelvjárások ismerik és használják, és a német nyelvtörténet számára sem idegen a kettős tagadás jelensége. A magyar nyelvben is előfordul ez a jelenség. Ebből akár következhetne az is, hogy a nagybörzsönyi nyelvjárásba magyar hatásra került, de mivel más nyelvtani, szintaktikai befolyás nem mutatható ki a magyar nyelv felől – csupán egyes szavak kerültek át jövevényszóként a nyelvjárásba –, nem gondoljuk, hogy erről lenne szó. A tanulmány második felében a tagadó szerkezetek mondattani elemzését vázoljuk, különös tekintettel a kettős tagadás lehetőségére, azaz hogyan lehetséges egyszeres tagadásként értelmezni a több tagadó elemet tartalmazó szerkezeteket. Kitérünk a tagadószó különböző mondattani pozícióira is, amelynek okait a német nyelvtörténet korábbi szakaszaiban is érdemes keresni. Ezenkívül röviden bemutatjuk a mondattagadás legfontosabb jellemzőit a magyarban mint kontaktusnyelvben, rávilágítva a szerkezeti hasonlóságokra és eltérésekre is.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Éva Márkus , Gizella Baloghné Nagy
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.