A korai török–magyar nyelvi kapcsolatok újraértelmezésének szükségességéről

Szerzők

  • Klára Sándor Szegedi Tudományegyetem, Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.4.403

Kulcsszavak:

történeti szociolingvisztika, a magyar nyelv története, nyelvészeti rekonstrukció, török–magyar nyelvi kapcsolatok

Absztrakt

A 11. század előtti török–magyar kapcsolatok kutatásában az elmúlt száz évben konszenzus alakult ki a turkológián belül. Ide tartozik például, hogy a szavak több hullámban, több török nyelvből kerültek a magyarba; hogy a nyelvkontaktus több száz évig tartott; hogy a szavak többsége a Kazár Birodalomban került a magyarba. A kutatásnak mindvégig kiemelt szempontja volt a korai magyar történelem rekonstrukciója. Írásomban amellett érvelek, hogy a tradicionális nyelvszemlélettel nem lehet választ adni arra, melyik nép beszélte az átadó nyelvet, s arra sem, hány török nyelvvel érintkezett a kései ősmagyar nyelv: elképzelhető, hogy csak eggyel, s ez nem illeszthető az r-török–köztörök dichotómiába; az is lehetséges, hogy a kontaktus nagyon intenzív és mindössze néhány évtizedes volt. A nyelvtörténeti folyamatok jobb megértéséhez a történeti szociolingvisztika megközelítését javaslom, úgy vélem, ennek alkalmazásával a korábban általánosan elfogadott válaszokat újra kell gondolni.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-12-20

Folyóirat szám

Évf. 119 szám 4 (2023): Magyar Nyelv

Rovat

Tanulmányok

License

Copyright (c) 2023 Klára Sándor

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. 

A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.