A hogy nélküli lehet használatáról
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.3.306Kulcsszavak:
tagmondathatár, tagmondattörlés, szófajváltás, központozás, régiók, generációkAbsztrakt
A tanulmány azt a jelenséget vizsgálja, hogy a lehet modális főmondat utáni hogy kötőszós alanyi mellékmondatból a kötőszó elmaradhat, és ez kétféleképpen mehet végbe: egyrészt a tagmondathatár megőrződésével, voltaképpen csak stílusbeli variánst eredményezve; másrészt úgy, hogy a tagmondathatár megszűnik, a lehet belesüllyed egykori mellékmondatába, és módosítószóvá válik. A szerző (a 2010-es években megjelent szakirodalom megállapításaira, felvetéseire is reflektálva) szóbeli és írásbeli szövegekből összegyűjtött adatokkal szemlélteti a kétféle típus tulajdonságait, megkülönböztetésük fontosságát és nehézségeit. Szintén a szakirodalomhoz kapcsolódva szól a tagmondattörlő típus eredetéről, terjedési irányáról, használatának generációk szerinti különbségéről is.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 László Horváth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
