A metaforizációs folyamatok szerepe az el- igekötős igék jelentésének létrehozásában
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.3.285Kulcsszavak:
metaforizáció, orientációs metaforák, képiséma-metaforák, eligekötős igék, nyelvi reprezentációAbsztrakt
A dolgozat az el- igekötős igék teljes állományára támaszkodva vizsgálja a metaforizáció szerepét a jelentésalkotásban kognitív keretben, a forráshely – ösvény – célhely (source path goal) sémát középpontba állítva. Alapkoncepciója értelmében a konkrét irányváltoztatást kifejező funkciók különféle képi sémák hordozói, a metaforikus jelentéscsoportok pedig a képi sémákat forrástartományként kiaknázó fogalmi metaforák nyelvi reprezentációi. Ez a megközelítés egyfelől megvilágította a konkrét és absztrakt jelentések szerves kapcsolatát, másfelől egyértelműsítette, hogy az el- igekötős igék a rossz fogalmához rendelhető eseményszerűségek, állapotok széles körének megjelenítői. Így: a megszűnés, fizikai megsemmisülés távolodás; az izolált állapot távolodás; a félelem, a félelem keletkezése távolodás; az öntudatlanság távolodás; a hiba/ a rossz az egyenes iránytól való távolodás; a rossz, a hiányos állapot elérése távolodás stb.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Katalin Szili
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
