Nem mind arany, ami fénylik. Vélt és valós belső tárgyas szerkezetek a magyarban
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.2.180Kulcsszavak:
belső tárgyas szerkezet, tranzitív ige, unergatív ige, magyar nyelvAbsztrakt
Ebben a tanulmányban azt próbáltam feltérképezni és közelebbről megvizsgálni, hogy milyen belső tárgyas szerkezeteket használunk a mindennapi nyelvben. A széles választékú vélt belső tárgyas szerkezeteken kívül olyan valós belső tárgyas struktúrákat is bemutattam, amelyek a tranzitív vagy főként a tranzitivizáló szerkezetek osztályába sorolhatóak. Egy pár, főként irodalmi szövegekből vett példát leszámítva, elmondhatjuk, hogy a mai magyar nyelvben nem léteznek olyan aspektuális belső tárgyas szerkezetek, ahol a tárgy alaktanilag és szemantikailag kapcsolódik az igéhez. Ezen kívül külön beszéltem az él és a hal igékre épülő belső tárgyas szerkezetekről, ahol azt a következtetést vontam le, hogy ezek nem kizárólag a magyar nyelv belső tárgyas sajátosságai közé tartoznak, hanem egy nyelveken átívelő jellemvonásról van szó.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Imola Ágnes Farkas
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
