Modális erő – modális minőség
Adalékok a nyelvi modalitás korpusz alapú vizsgálatához
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2023.1.35Kulcsszavak:
episztemikus modalitás, diskurzuselemzés, korpusznyelvészet, common groundAbsztrakt
A nyelvi modalitást és ezen belül az episztemikus modalitást is a legtöbben szó-, illetve mondatszemantikai kategóriának tekintik. Tanulmányomban kísérletet teszek arra, hogy áthelyezzem a kategóriát a szöveg, illetve a diskurzus szintjére. Egy nagy szövegkorpuszon végzett kvantitatív elemzés segítségével kimutatom, hogy az episztemikus modalitás kifejezőeszközei a szövegen belül konvencionális minták mentén kombinálódnak egymással és hozzák létre a szöveg episztemikus hátterét. Ezáltal a megnyilatkozó pozicionálja önmagát és diskurzuspartnereit is. A lehetséges episztemikus háttereket a common ground elmélet segítségével írom le. A tanulmányt egy német-magyar összehasonlító elemzés zárja, amely érdekes különbségeket tár fel a német és magyar diskurzusokban a megnyilatkozók kommunikációs stratégiáit illetően.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Attila Péteri
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.