Az irónia lényegi jegyének keresése az elméleti pragmatikában
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.2.145Kulcsszavak:
irónia, ugratás, szarkazmus, humor, implikatúra, attitűdAbsztrakt
Az alábbiakban először bemutatom a pragmatika főbb iróniaértelmezéseit a jelen terjedelmi keretekhez igazodva. Ezt követően összefoglalom, hogy 100 egyetemi hallgató válaszai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le az irónia hétköznapi fogalmáról és feltételezett funkcióiról. A tanulságok fényében tisztázom saját álláspontomat, kitérve az irónia és az ugratás, valamint az irónia és a szarkazmus viszonyára. Végül magyarázatot keresek arra, miért társul az irónia zavartalanul más trópusokkal, gondolatalakzatokkal, és miért érezzük olyan gyakran humorosnak. A nyelvi példaanyag részint zenei anekdotákból, részint a hivatkozott szakirodalomban sűrűn idézett ironikus (vagy legalábbis annak mondott) megnyilatkozásokból tevődik össze.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Attila László Nemesi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
