Mitől jó az irónia?
A humorérzék szerepe az irónia létrehozásában és megértésében
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.2.129Kulcsszavak:
iróniaprodukció, iróniamegértés, humorérzék, humorstílusok, metapragmatikai tudatosság, metapragmatikai reflexivitásAbsztrakt
A cikk az irónia és a humorérzék kapcsolatát tárgyalja. Kutatásunk az irónia népi kategóriájából indul ki, vagyis azt tekintjük iróniának, illetve ironikusnak, amit az emberek iróniának, illetve ironikusnak tartanak. Kérdésfeltevéseinkben ugyanakkor érvényesítjük a funkcionális kognitív pragmatika iróniaértelmezésének egyes elméleti és módszertani háttérfeltevéseit: az a feltevés, hogy az irónia a reflexivitást, a nyelvi megismerés egyik alapvető tulajdonságát, és különösen a résztvevők metapragmatikus tudatosságát, kibontakozó módon kamatoztatja. A kutatás kiinduló hipotézise szerint a humorérzék pozitív korrelációban áll mind az irónia produkciójával, mind annak megértésével. Az empirikus vizsgálat kétlépcsős: két, egymásra épülő online kérdőíves vizsgálatban mérjük a humorérzék összefüggését egyfelől az irónia létrehozásával, másfelől a megértésével. A vizsgálatban a humorra való képesség méréséhez sztenderd teszteket alkalmazunk. Az irónia produkciójának és felismerésének vizsgálata pedig 15 képi stimulus segítségével történik, amelyhez az első kérdőív kitöltőitől ironikus képaláírásokat kértünk, hogy ezek ironikusságát a második kérdőív kitöltőivel megítéltethessük.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Veronika Svindt
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
