Keresztnévből származó madárnevek és a rejtett hangutánzás
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.2.208Kulcsszavak:
magyar népi madárnevek, hangutánzó madárnevek, keresztnévből származó állatnevek, hangutánzás, belehallás, népetimológiaAbsztrakt
A magyar népi madárnevek egy része az emberek keresztnevéből származik, bár egyik sem lett az érintett madárfaj hivatalos neve. Sok közülük nomatopoétikus is amellett, hogy keresztneveken alapul; így az ilyen madárnevek „rejtetten onomatopoétikusak”. Ilyen például a butamáté (< Máté) 'búbosbanka', csicsipál (< Pál) 'széncinege', gábor és gábormadár sok más változattal (< Gábor) 'sárgarigó', gegő (< Gergő), györgydiák (< György), mindkettő: ' tövisszúró gébics ', lidike (< Lídia), lili, lilimadár (< Lili), mindhárom: ' vöröslábú (vagy: piroslábú) cankó ', mátyás, mátyásmadár, matyi (< Mátyás), mindhárom: 'szajkó'. Ezek a madárnevek úgy jöttek létre, hogy az adott madár énekére többé-kevésbé hasonlító emberi keresztnév madárnévvé (részévé) alakult. Meglehetősen önkényes volt (i) mely madarak kaptak keresztnéven alapuló nevet, és (ii) mely madarak kaptak „rejtett névszóval” ellátott nevet. A modern etnobiológiában az olyan amerikai madárnevek, mint a killsdeer’ (ékfarkú lile, Charadrius vociferus) (szó szerint ’szarvasölő’) és a whip-poor-will, egy amerikai kecskefejőfaj (Caprimulgus vociferus) (’üsd szegény Vilit!’) hasonlóan a „rejtetten onomatopoétikus” nevek példái.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Sándor András Kicsi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.