Keresztnévből származó madárnevek és a rejtett hangutánzás

Szerzők

  • Sándor András Kicsi

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.2.208

Kulcsszavak:

magyar népi madárnevek, hangutánzó madárnevek, keresztnévből származó állatnevek, hangutánzás, belehallás, népetimológia

Absztrakt

A magyar népi madárnevek egy része az emberek keresztnevéből származik, bár egyik sem lett az érintett madárfaj hivatalos neve. Sok közülük nomatopoétikus is amellett, hogy keresztneveken alapul; így az ilyen madárnevek „rejtetten onomatopoétikusak”. Ilyen például a butamáté (< Máté) 'búbosbanka', csicsipál (< Pál) 'széncinege', gábor és gábormadár sok más változattal (< Gábor) 'sárgarigó', gegő (< Gergő), györgydiák (< György), mindkettő: ' tövisszúró gébics ', lidike (< Lídia), lili, lilimadár (< Lili), mindhárom: ' vöröslábú (vagy: piroslábú) cankó ', mátyás, mátyásmadár, matyi (< Mátyás), mindhárom: 'szajkó'. Ezek a madárnevek úgy jöttek létre, hogy az adott madár énekére többé-kevésbé hasonlító emberi keresztnév madárnévvé (részévé) alakult. Meglehetősen önkényes volt (i) mely madarak kaptak keresztnéven alapuló nevet, és (ii) mely madarak kaptak „rejtett névszóval” ellátott nevet. A modern etnobiológiában az olyan amerikai madárnevek, mint a killsdeer’ (ékfarkú lile, Charadrius vociferus) (szó szerint ’szarvasölő’) és a whip-poor-will, egy amerikai kecskefejőfaj (Caprimulgus vociferus) (’üsd szegény Vilit!’) hasonlóan a „rejtetten onomatopoétikus” nevek példái.

##submission.downloads##

Megjelent

2018-09-29

Folyóiratszám

Rovat

Kisebb közlemények