Helynevek – térszemlélet – mentális térkép. A nyelv, a helynevek és a tér összefüggései
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.2.169Kulcsszavak:
helynevek, térszemlélet, kognitív térkép, helynévmodell, nyelvi relativizmusAbsztrakt
A tér, a térbeli tájékozódás és a mentális térképek több szempontból is szorosan összefüggenek a nyelvvel: először is a térbeli kapcsolatok kifejezésében; másodszor magukra a térkategóriákra való hivatkozásban; harmadszor, az orientáció vonatkoztatási rendszerének nyelvi vonatkozásaiban; és negyedszer, az egyes konkrét helyeket és térbeli objektumokat azonosító és azokra utaló helynevekben. A térbeli nyelv vizsgálatából levont tanulságokat jelenleg a nyelv és az elme problémakörének kutatói is kamatoztatják. A helynevek mentális reprezentációján alapuló modellek részben nyelv- és kultúrafüggőek. A beszélők tudása arról, hogy a helynevek mennyire megbízhatóan korrelálhatók a táj aktuális tulajdonságaival, vagy egyszerűen csak az egyes összetevők azonosítására kell használni őket, szintén befolyásolja a megismerést: megmutatja, mennyire támaszkodunk rájuk a tér strukturálása és a mentális térkép kialakítása során.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Katalin Reszegi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.