Egy szovjetizmus története: kolhoz és származékai

Szerzők

  • Vilmos Gazdag II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Magyar Tanszéki Csoport

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.4.473

Kulcsszavak:

magyar nyelv, orosz nyelv, nyelvi kapcsolat, idegen nyelvi hatás, szovjetizmus, kollektív gazdaság

Absztrakt

Az idegen nyelvek hatása a különböző nyelvekre meglehetősen változatos. Kétségtelenül igaz ez a magyar nyelvre is. Az egyes történelmi korszakok nagy presztízsű nemzetközi nyelvei (latin, német, orosz, angol) mellett a magyarra a szomszédos népek nyelvei is jelentős hatást gyakoroltak. Ebben az értelemben az orosz nyelv magyarra gyakorolt ​​hatása kettősnek tekinthető, mert világnyelvi szerepe mellett több évtizeden át szomszédsági viszonyban, 1944–45-től 1989-ig pedig nagyon intenzív kapcsolat a magyar nyelvvel. Ebben a cikkben igyekszünk bemutatni a szovjet mintára létrehozott kolhozok elnevezéseit és az ott végzett munkakörök megnevezését, valamint az elnevezések sokféleségét.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-12-30

Folyóiratszám

Évf. 116 szám 4 (2020): Magyar Nyelv

Rovat

Szó- és szólásmagyarázatok

License

Copyright (c) 2024 Vilmos Gazdag

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. 

A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.