Magánhangzó-minőségek meghatározása nyelvatlaszadatok alapján
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.4.442Kulcsszavak:
Magyar dialektológia, magánhangzó-minőségek, formánsmérés, nyelvföldrajz, nyelvatlaszokAbsztrakt
Az elmúlt húsz évben a magánhangzók minőségének akusztikai elemzése általánosságban a nyelvjáráskutatásban, azon belül is a nyelvjárásföldrajzban általánosan elfogadott megközelítéssé vált. Általában a normalizált magánhangzó formáns értékeket térképezzük fel és statisztikailag elemezzük. Míg a magyar nyelv nem szabványos fajtáinak akusztikai jellemzőinek leírására eddig keveset tettek, több mint egymillió adatpéldány található a számítógépes nyelvjárási atlaszokból, elsősorban a Magyar nyelvjárások atlaszából (AHD. A hangminőségeket az AHD-ben alapszimbólumokkal és szükség szerint diakritikus karakterekkel jelöljük, a szabványos magyar átírási rendszer szerint. Jelen tanulmány megkísérli kvantitatív keretben meghatározni egyes magánhangzók tipikus tulajdonságait a szubjektíven átírt atlaszadatok alapján, és felmérni ezen hangminőségek térbeli alakulását. Ebből a célból a becsült F1 és F2 értékek vokális szimbólumok és diakritikus jelek számos kombinációjához vannak rendelve. Az AHD minden egyes helyén tipikus F1 és F2 értékeket számítanak ki a különböző magánhangzóváltozatok gyakoriságának függvényében, az atlaszban leírtak szerint, a három legnyitottabb magánhangzóra /a:/, /ͻ/ és /ɛ/. Ezeket a tipikus F1 és F2 értékeket úgy térképeztük fel, hogy megmutassuk az egyes vizsgált magánhangzók fonetikai minőségének térbeli különbségeit. A magánhangzók artikulációjának térbeli mintázatainak jobb megértéséhez elengedhetetlen lenne egy nagyszabású, a magánhangzók akusztikai mérésére összpontosító dialektuskutatás.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Fruzsina Sára Vargha
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.