Szent György és Szent Demeter kultuszának hatása a magyar személynévadásra

Szerzők

  • Mariann Slíz Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.3.286

Kulcsszavak:

adatbázis, egyénnév, gyakoriság, szentkultusz, névadási szokások, névföldrajz

Absztrakt

Az esettanulmány azt kívánja bemutatni, hogy a magyar történeti antroponímia elmúlt évtizedekben felépített adatbázisait és névstatisztikáit hogyan lehet hasznosítani a szentkultuszok vizsgálatában. A dolgozat a keresztnevekre koncentrál, hiszen a szentkultuszok személynévadásra gyakorolt ​​hatása leginkább a névállomány történeti változásainak, földrajzi és társadalmi sokszínűségének tanulmányozásával mutatható ki. A két kultusz összehasonlítását több ok is indokolja. Egyrészt módszertani szempontból precízebbé teszi a hatás mértékének értékelését. Másodszor, a két szentet a kultusztörténet több vonatkozása is összekapcsolja: mindketten keleti katonaszentek, gyakran együtt ábrázolják őket. Magyar kultuszaik azonban másként alakultak: míg Magyarországon (és Európa-szerte is) Szent György lett a katona- és lovagszentek prototípusa, addig Szent Demetriusz tisztelete a kora újkor óta korlátozott maradt, és az ország ortodox területeire korlátozódott. Ez a különbség a két név magyarországi népszerűségében is megmutatkozik. A György név kezdettől fogva sokkal gyakrabban szerepel, mint a Demeter „Demetrius”, és manapság a teljes lakosság 100 leggyakoribb keresztneve között szerepel, bár népszerűsége egyre csökken. Ezzel szemben a Demeter kifejezetten ritka névnek tekinthető. A 18. század eleji földrajzi elterjedésük is ugyanazt a képet mutatja: míg a György név a második leggyakoribb név volt a teljes népességben, addig a Demeter név a zömmel ortodox románok és ruszinok által lakott vidékeken volt használatos.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-11-25

Folyóiratszám

Rovat

Tanulmányok