Előtagos és előtag nélküli vonatkozó névmások versengése a középmagyar kor első félévszázadában
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.2.180Kulcsszavak:
vonatkozó névmás, nyelvi váltakozás és változás, konzervatív és innovatív formák, történeti szociolingvisztika, nyelvi regiszterek, középmagyar kori élőnyelvAbsztrakt
Az ómagyar kortól napjainkig tartó folyamat az előtagos és előtag nélküli relatív névmások versengése. Az innovatív változat egy demonstratív névmás és egy relatív névmás sorozatának újraelemzésével jött létre. A mai magyar relatív névmások kialakulásában egymást követő grammatizálódási folyamatokat figyelhetünk meg. Az előtagos változat a késő ómagyar óta dokumentálható. Az előtagú formák terjedése a középmagyar kor első évtizedeiben lendül fel. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy melyik regiszternek volt a vezető szerepe ebben a fejlesztésben. A beszélt élőnyelvhez közeli nyelvhasználatnak volt-e a nyelvi változások elindításának elsődleges terepe? Vagy a könyvnyomtatás által formált írott nyelv lehetővé tette az innováció könnyebb fejlődését? Körülbelül 4000 adatpontból álló mintán vizsgáltam a ki ~ a(z)ki, mi ~ a(z)mi és a mely ~ a(z)mely párok viselkedését. Az eredményeket százalékos eloszlást ábrázoló diagramok segítségével mutatom be. Az eltérések nagyságára vonatkozó állítások jelentőségét is teszteltem. Emellett kitérek a nyelvi változás terjedésének általános kérdéseire is. A dolgozat fő eredménye, hogy a három névmáspárból kettő esetében a könyvnyelv elsőbbséget élvez a beszélt nyelvvel szemben. A bibliafordítások idiómája azonban mindkét regiszterrel szemben az első helyet foglalja el. Így tehát elmondható, hogy a kifinomultabb nyelvhasználat és a csiszolt stílus nyitottabbnak tűnik az innovációra a vizsgált jelenség tekintetében.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Adrienne Dömötör
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.