Magyar eredetű szavak a litván nyelvben
2. rész
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2020.1.32Kulcsszavak:
litván nyelv, nyelvi kapcsolatok, lexikai kölcsönzések, magyar eredetű jövevényszók, Litván NagyfejedelemségAbsztrakt
Jelen írás célja a magyar eredetű litván szavak állományának felmérése. Ezek a lexémák főleg lengyel, ritkábban német, fehérorosz vagy orosz nyelvből kerültek be a litván nyelvbe a 16-18. században. A magyar kölcsönzések jól körülhatárolható tematikus csoportokat alkotnak a litván nyelvben. Egyértelmű részrendszert alkotnak például a magyar haditechnika exportjával kapcsolatos katonai kifejezések, csakúgy, mint a magyar területekről Lengyelországba vagy a Litván Nagyhercegségbe szállított mezőgazdasági termékeket vagy iparcikkeket jelző szavak. Ezeknek a lexémáknak csak kis része került be a mai irodalmi litván szóállományba, többségük történelmi emlék vagy nyelvjárási kifejezés. Ezen túlmenően a litán nyelvben jelentésük markáns változása is sok esetben megfigyelhető.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Aranka Laczházi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
