Az északkeleti nyelvjárási régió kései középmagyar kori hangállapotáról Barkóczy Krisztina levelei alapján
DOI:
https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.1.59Kulcsszavak:
nyelvjárástörténet, nyelvtörténet, középmagyar kor, északkeleti nyelvjárási régió, hangtani jellemzőkAbsztrakt
Jelen írás az északkeleti nyelvjárási terület hangtani jelenségeit tárja fel a középmagyar korban, Barkóczy Krisztina férjéhez, Károlyi Sándor tábornokhoz 1698 és 1711 között írt levelei alapján. Barkóczy Krisztina (1670–1724) Ugocsa és Bereg vármegyében élt, majd a Szatmár megyei Károlyi-birtokon. A szövegek követik a korszak irodalmi normáit, de tükrözik a kortárs beszélt nyelvet is. Ízelítőt kapunk a régió nyelvjárásának főbb hangtani tulajdonságaiból: a zártabb magánhangzók kedvelését (í-zés, o-zás), az n palatalizációját, bizonyos szavakban a szóbelseji mássalhangzók (elsősorban az l, ly és s) geminálódását, valamint a szóbelseji mássalhangzók rövidülését emeljük ki, amelyek azonban nem tengenek túl a vizsgált levelekben. Ezek és az olykor ingadozó írásmód alapján azt mondhatjuk, hogy Barkóczy Krisztina írott nyelvhasználata átmenetet képez a dialektus és az irodalmi nyelvi norma között.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Valéria Révay
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek.
A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.
